Rehabilitáció összege 2016 évben - 2016 jelentős változásokat fog hozni a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban, amik segítik a megváltozott munkaképességű emberek életét. Fontos azt azonban tisztázni, hogy mi is a különbség a rokkantsági ellátás, a rokkantsági járadék illetve a rehabilitációs ellátás között. 2016-ban jó néhány új szabály lép majd életbe, ami a megváltozott munkaképességűek életére illetve pénzügyeire is kihatással lesz.

A kormány törölte el 2012. január 1-jei hatállyal a baleseti rokkantság illetve a rokkantsági nyugdíj intézményét, így ezt követően már új elnevezések valamint feltételrendszer jelent meg. Ha valakinek olyan az egészségi állapota már, hogy az befolyásolja negatívan a munkavégzésben is, akkor egy egészségügyi vizsgálat után lehet kérvényezni a rehabilitációs ellátást, amit egy négy tagú szakértői bizottság bírál el. Azok jogosultak a rehabilitációs ellátásra, akiknek súlyos illetve nehezen visszafordítható vagy épp visszafordíthatatlan egészségkárosodása nincsen. Rehabilitálhatónak azokat az embereket minősítik, akiknek az egészségi állapota 60 százalékos vagy épp 60 százaléknál is kisebb – foglalkoztatás tekintetében -. Ebben az esetben két fajta módon jogosult az adott személy a rehabilitációs ellátás folyósítására.

Az első eset az, mikor valaki rehabilitálható, így jogosulttá válik az ellátásra. A másik eset az, hogyha a benyújtott kérelem időpontjától számítva 5 éven belül az adott személy életkora az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri, ám hiába lenne valaki jogosult ezen ellátásra, egészségügyi okok miatt mégis kockázatos lenne. Abban az esetben, hogyha a kérelmező számára a rehabilitációs hatóság megítéli a rehabilitációs ellátás folyósítását, akkor azt az adott személynek 10 munkanapon belül a hatóság felé jeleznie kell, hogy meg tudják határozni az alkalmazható módszereket valamint a nem pénzbeli ellátásokat egyaránt.

2015-ben is a minimálbér összegéhez viszonyítva adják meg a rehabilitációs ellátás összegét. 2015-ben 1,8 százalékkal emelték, mint ahogy a nyugdíjakat is. Ez a fajta ellátást az arra jogosult személy maximum három évig kaphatja, viszont a lejárat után ez az időtartam nem hosszabbítható meg. Egy kivételes eset van, mégpedig az, hogyha a rehabilitáció alatt a személy egészségi állapota helyreállt, ám később újra romlásnak indult. Ebben az esetben egy újabb felülvizsgálat illetve elbírálás után megint megállapíthatják számára a rehabilitációs ellátást. A rehabilitációs ellátásból vonnak nyugdíjjárulékot, így az beleszámít a szolgálati időbe.

Azon személyeknek, akik ezt az ellátást kapják, azoknak ezen időben számos kötelezettségnek meg kell felelniük. Szükséges adott időben a megyei- vagy épp a fővárosi kormányhivatalnál megjelenni; értesítési kötelezettsége van, ha egészségi állapota javult; munkát kell folyamatosan keresnie; ha kap egy állára ajánlatot, akkor azt el kell fogadnia (ami akár közmunka is lehet!) Utazási kedvezményre nem jogosultak azok a személyek, akik ilyne ellátást kapnak. Megszűnik az ellátás folyósítása, ha az ellátás időtartama lejárt, a személy már keresőtevékenységet folytat (heti 20 órát meghaladja), vagy ha közfoglalkoztatásban vesz részt. Érdemes folyamatosan nyomon követni a változásokat illetve változtatásokat, mert könnyen megvonhatják tőlünk ezt az ellátást, ha valamely kitételnek nem felelünk meg.


Előzmények:

Mit kell tudnunk a rehabilitációs ellátás 2015. évi alakulásáról? Az érintettek saját bőrükön tapasztalhatták meg az elmúlt évek változásait, amelyek között, az egyik legjelentősebb átalakuláson a nyugdíjrendszer ment át. A nyugdíjreformnak köszönhetően megszűntek a különféle korhatár előtti nyugdíjak, illetve átalakításra kerültek. Már nem nyugdíjként kerülnek folyósításra, hanem ellátásként, járadékként. Nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt. Ebből következően a rokkantsági nyugdíj is megszüntetésre került, mint nyugdíj jellegű ellátás, és helyette jelent meg a rehabilitációs ellátás, és a rokkantsági ellátás. Ezek közül fogjuk most áttekinteni a rehabilitációs ellátás 2015-re vonatkozó szabályait.

Ki részesülhet rehabilitációs ellátásban 2015-ben? Az a személy, akinek az egészségi állapota 60 %-os, vagy annál kisebb mértékű. Amennyiben a komplex minősítés alapján fennáll az előző egészségi állapot, akkor a következő feltételeknek kell még megfelelnie a jogosultnak:

• az igénylést megelőző 5 évben legalább 1095, a megelőző 10 évben legalább 2555, illetve a megelőző 15 évben legalább 3650 nap szolgálati idővel rendelkezik,
• az igénylés időpontjában nem rendelkezik munkával, azaz nem végez keresőtevékenységet,
• nem részesül semmilyen pénzbeli ellátásban,
• foglalkoztathatósága rehabilitáció segítségével helyreállítható.

Az igénylést, a lakhely szerint illetékes Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervénél, illetve a lakhely szerinti regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál lehet benyújtani, egy helyben beszerezhető, illetve az internetről is letölthető Adatlap, és a szükséges egészségügyi dokumentáció leadásával. Az elbírálást 60 napon végzik el, amelynek alapfeltétele, egy rehabilitációs szakértői szerv által elvégzett komplex minősítés elvégzése.

A rehabilitációs ellátás mértéke függ, a jogosultságot megelőző évben elért havi átlagjövedelem nagyságától. Alapul az igénylést megelőző 180 nap jövedelmét veszik. Az ellátás mértékét befolyásolja továbbá az egészségi állapot is, amelyet a rehabilitációs szerv állapít meg a komplex vizsgálat során. Amennyiben az igénylő egészségi állapota 51-60 % között van, abban az esetben az ellátás mértéke megegyezik a havi átlagjövedelem 35 %-ával, illetve nem lehet kevesebb, mint a  mindig aktuális minimálbér 30 %-a, és nem lehet több, mint ugyanannak, a 40 %-a. Annak az igénylőnek, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és tartós rehabilitációt igényel, annak az ellátás mértéke, a havi átlagjövedelem 45 %-a lehet, de minimum az aktuális minimálbér 40 %-a, maximum annak 50 %-a. Aki nem rendelkezik sem az igénylés időpontjában munkahellyel, sem az azt megelőző 180 napban sem, annál az aktuális minimálbért kell figyelembe venni az ellátás összegének a kiszámításánál.

A jogosult köteles együttműködni a lakhelye szerinti munkaügyi kirendeltséggel, illetve bejelenteni, amennyiben a jogosultsági feltételekben bármilyen változás áll be. Az ellátás maximum a folyósítást követő 3 évig járhat. Fontos, hogy a rehabilitációs ellátás mellett, a jogosult végezhet munkát, de csak olyat, amelynél a heti munkaidő nem haladja meg a 20 órát. 

Ön mit szól ehhez?

{fcomment}