Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy „Hogyan lehet dolgozni nyugdíj mellett 2015 - 2016 évben?”. Sajnos nem véletlen a kérdésfeltevés gyakorisága, ugyanis egyre több nyugdíjas kényszerül a nyugdíja mellett valamilyen tevékenységet folytatni, amelyből befolyó jövedelemmel ki tudják egészíteni a nyugdíjukat. Főként azokban a családokban van erre szükség, amelyben a férj és a feleség is kisnyugdíjas, illetve amelyben adott esetben egy nyugdíjból kell megélni. A nyugdíjasok ráadásul nem számolhatnak egyéb jövedelem kiegészítésre, mint például az alkalmazásban állók, akik a havi jövedelmük mellé gyakran kapnak különféle béren kívüli juttatásokat, jutalmat, részesedést, illetve egyéb pénzbeli kifizetéseket. Ezért aktuális annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy „Hogyan lehet dolgozni nyugdíj mellett 2015 - 2016 évben?”.
Itt azonnal meg kell különböztetni azokat, akik saját jogon részesednek nyugdíjban, illetve azokat, akik valamilyen korhatár előtti ellátásban részesülnek. Aki saját jogon részesül nyugdíjba, és az ellátás mellett munkát vállal, vagy vállalkozik, azt korlátozás nélkül megteheti, azaz a munkavállalásból, illetve a vállalkozásból befolyt jövedelem mellett, teljes értékben felveheti a nyugdíját is. Amit itt tudni kell, hogy ezekben az esetekben is kell fizetnie a nyugdíjasnak a munkabére, illetve a vállalkozásból befolyó jövedelme után adót, és járulékokat. Amennyiben alkalmazottként vállal munkát, akkor a munkáltatónak meg kell fizetnie a nyugdíjas dolgozó bruttó jövedelme után a 27 % szociális hozzájárulási adót, és az 1,5 % szakképzési hozzájárulást. A nyugdíjas dolgozótól pedig levonásra kerül, 16 % személyi jövedelemadó, 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék. Nem kerül levonásra ugyanakkor a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és az 1,5 % munkaerő-piaci járulék.
A fentiekkel szemben, a korkedvezményes nyugdíjak valamelyikében részesülő, illetve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő (amennyiben még nem töltötte be még a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt) személyek ellátás melletti munkavállalásáról a következők vonatkoznak. Esetükben megállapításra került a törvényben egy éves keretösszeg, amelyet ha a munkavállalásból származó jövedelem nem halad meg az adott naptári évben, akkor korlátlanul felvehetik az nyugdíjukat, ellátásukat is. Amennyiben azonban a keretösszeget átlépi az éves bruttó jövedelem, abban az esetben a nyugdíj, vagy ellátás folyósítása leállításra kerül. Ez a keretösszeg a mindenkori minimálbérnek a 18 szorosának megfelelő összeg, ami 2015-ben 105.000 x 18, azaz 1.890.000 Ft. Amennyiben a naptári évben meghaladja a keretösszeget a nyugdíjas, illetve az ellátott jövedelme, akkor a nyugdíj ellátása szünetel, mégpedig a keretátlépés hónapját követő hónap elsejétől, az adott év hátra lévő idejéig, azaz december 31-ig. A következő évben kezdődik újra elölről minden. Fontos itt még azt is tudnunk, hogy ebben az esetben a jövedelem után mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak meg kell fizetni minden adót és járulékot.
Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}
Új aktualitások
- Nyugdíjminimum összege - 19/03/2015 22:22
- Nyugdíj maximum - Havi 1,3 millió a rekordnyugdíj - 14/03/2015 23:01
- Közmunka nyugdíj előtt a védett korban - 10/03/2015 09:28
- Ki minősül nyugdíjas munkavállalónak? - 06/03/2015 22:34
- Vajon elég lesz az állami nyugdíj? - 05/03/2015 09:37
- A külföldiek fogják megfizetni a nyugdíjrendszer járulékait? - 16/02/2015 09:48
Régebbi aktualitások
- Fürdőbelépős pályázat nyugdíjasoknak - 05/02/2015 21:53
- Nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap - 07/01/2015 11:58
- Nyugdíjszámítás módja, menete és az ehhez szükséges évek - 05/01/2015 21:09
- Rehabilitációs ellátás igénylése, folyósítása, összege - 28/12/2014 23:23
- Méltányossági nyugdíjemelés, indoka, megállapítása, igénylés - 18/12/2014 23:29