Nyugdíj aktualitások
Konkrét számok a nyugdíj jövőjéről - A Magyar Idők számításai szerint ez a nyugdíjrendszer, ami ma Magyarországon van, körülbelül még 20 évig kivitelezhető – hivatkoztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányára. Az elkövetkezendő 20 évre még stabilnak mondható ez a nyugdíjrendszer, vélekednek a jegybank valamint a szakma specialistái. Rengeteg kétely merül fel a mai fiatalok időskori sorsával kapcsolatban. Emellett pedig nyilván az sem mindegy, hogy az a nyugdíj, amit az állam évek múltán biztosítani tud, mire lesz majd elég.
Fontos változások lépnek életbe a rokkant nyugdíj helyett 2015-ben valamint 2016-ban. Fontos azt azonban tisztázni, hogy mi is a különbség a rokkantsági ellátás, a rokkantsági járadék illetve a rehabilitációs ellátás között. 2016-ban jó néhány új szabály lép majd életbe, ami a megváltozott munkaképességűek életére illetve pénzügyeire is kihatással lesz. A rokkantsági járadékba azok az ellátások tartoznak, amiket a 2011-es törvényi változások egyáltalán nem érintik. Ilyen járadékot csak is azok kaphatnak, akik teljesen munkaképtelenné váltak a 25. életévük betöltését követően. 2008 előtt ez 100 százalékos munkaképesség csökkenést eredményezett, míg 2008 után ez a százalék már 80-99 re csökkent.
A férfiak 40 év utáni nyugdíjazása számottevő kockázattal jár. Alapból általános nyugdíjcsökkentést is eredményezhet, valamint emellett a migrációs illetve a demográfiai folyamatokat tekintve a nyugdíjkassza gyors elfogyásával is fenyeget. Ez a kérdés viszont nagyon összetett és kicsit bonyolult is. Erről akár egy népszavazás is kialakulhat pár hónap múlva. Valószínű, hogy egy feltett kérdésben, miszerint egy 62 éves mentős fel tud vajon menni a 4. emeletre és egy 120 kilós embert lehozni egy hordágyon? Ebben majd mindenkinek állást kell foglalnia, mivel pár hónappal ezelőtt a szakszervezetek kezdeményeztek népszavazást a férfiak nyugdíjazásával kapcsolatban.
A nyugdíjhoz egy 8.550 Forintos kiegészítés is csapódhat. Azok jogosultak erre az összegre, akiknek férje vagy éppen édesapja 1938 illetve 1945 között a 2. világháborúban eltűnt vagy elesett. A parlament, döntést hozott még júniusban arról, hogy azon hadiözvegyek, akiknek férjük vagy épp édesapja 1938. november 2 illetve 1945. május 9. között szolgált a magyar királyi csendőrség és honvédség kötelékében és elesett vagy éppen eltűnt, valamilyen anyagi támogatást kaphassanak.
Az özvegyi nyugdíj igényléséhez szükséges igénybejelentő lap mellett - melyet a www.onyf.hu honlapon a nyomtatványtárban talál - be kell nyújtani az elhunyt eredeti halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a szülei eredeti házassági anyakönyvi kivonatát. Az igény elbírálási eljárás jogszabályban meghatározott határideje 22 munkanap, melyen belül a döntést meg kell hozni. Az ezt követő 10 munkanapon belül pedig utalni kell a visszamenőlegesen járó ellátást. Ennél természetesen lehet rövidebb az ügyintézési határidő, hosszabb pedig csak indokolt esetben.
Már 140 ezren éltek a "nagymama nyugdíj" programmal - A "nagymama nyugdíj" program lehetővé teszi, hogy egy nő 40 év munka után, kortól függetlenül korkedvezményesen nyugdíjba vonuljon, ha teljesít bizonyos feltételeket, és vállal bizonyos kötelezettségeket. Hivatalosan ez nem nyugdíjpolitikai intézkedés, hanem családtámogatási eszköz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága szerint egyenlőre csak 140 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A "rendes" nyugdíj esetén a munkanélküli ellátásban töltött idő szolgálati időnek számít, addig a kedvezményes nyugdíj esetén ez nincs így.
A jegybanki Stabilitási jelentés szerint a magánnyugdíjpénztárak száma tovább csökkenhet a tagdíjelőírás következtében, mivel jelentősen megugrott a nem fizető tagok aránya az elmúlt három évben, és ennek következtében az önkéntes nyugdíjpénztárak közül is több eltűnhet a piacról. A három legnagyobb pénztár esetében a szektorátlagot tíz százalékkal meghaladja a nem fizető tagok aránya. Az MNB szerint a nem fizető tagok magas aránya nem okoz jelentős működési kockázatokat a pénztárak működésében, mivel „a működési tartalék növekedéséből, illetve a likviditási tartalék változatlanságából arra lehet következtetni, hogy részben a nem fizető tagoktól elvonásra kerülő hozam (maximálisan az egységes tagdíj működésre elvonható része), illetve a tartalékokon elért befektetési nyereség ellensúlyozza a tagdíj nem fizetés következtében kieső működési bevételeket”.
Bővebben: Több önkéntes nyugdíjpénztár is eltűnhet a piacról?
Megtakarítással a magyarok töredéke rendelkezik csak idős korára, de nem lehetetlen a nyugdíj probléma megszüntetése. A bankok által kínált rendszeres megtakarítási programok is jelenthetik a megoldást, melyek azt teszik lehetővé, hogy pénzügyi biztonságunkat akár havi egy – két ezer forinttal is, de megalapozzuk. Ezek összetett megtakarítási formák, amiken nem egyszerű eligazodni. A magyar lakosság 40 – 50 százaléka – a felmérések alapján – egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással. Az első lépést a havi szinten történő folyamatos takarékoskodás jelentheti. Egyre több olyat találhatunk a banki ajánlatok között, melyek kifejezetten azon megtakarítók részére kedvez, akik egyszerre nagyobb összeget nem tudnak félretenni.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összege továbbra is az elismert szolgálati évek számától és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegétől függ, azaz a nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka. Főszabály szerint a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (az úgynevezett átlagszámítási időszakban) elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni, amennyiben az igénylő ezen időszak legalább fele részében keresettel, jövedelemmel rendelkezik.
A nyugdíjminimum 2015-2016 évi alakulása több százezer embert érint valamilyen formában. Hasonlóan a minimálbérhez, van minimális nyugdíj is, amelynek az összege az minimálbérhez hasonlóan törvényileg van megállapítva. Az elmúlt években szinte követhetetlen számban történtek változások az élet minden területét érintve. A változások érintették a törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, a helyi önkormányzatok rendeleteit, stb. Módosultak a nagy ellátó rendszerek is. Gondoljunk itt első sorban a nyugdíjreformra, illetve a segélyek, támogatások, járadékok elosztására. Minket most a nyugdíjminimummal 2015-2016 évre várható változásai érdekelnek. Várható-e változás, vagy marad minden a régiben?