Szinte minden munkavállalót érint a kérdés, mi szerint le kell dolgozni az ebédidőt. A munkaadóknak is van ezzel dolguk, hiszen a szabályokat pontosan kell ismerni, melyeket a Munka Törvénykönyve meghatároz.

Az ebédidő kérdése a munkaidőbeosztás témakörébe tartozik, melyet a munkáltató szokott megállapítani és ennek során feltétlenül be kell tartania a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosításának rendelkezéseit.

Már a munkaszerződésben fel kell tüntetni, hogy a heti vagy havi munkaórákhoz igazodóan a munkavállaló részére mennyi pihenő idő jár, ez tartalmazza az ebédidő kérdését is, amely a munkaközi szünet kategóriába sorolható. A ledolgozandó óraszámoktól függ, hogy a munkaadó mennyi idő munkaközi szünetet kell biztosítson munkavállalója részére, a maximálisan kiadható szünet napi 60 perc lehet, konkréten a hat órás munkaerő részére 20 perc ebédidő jár, akinek a munkaideje meghaladja a napi kilenc órát, annak ehhez még adódik 25 perc és nyilván, akik például 12 órás munkarendben dolgoznak, azoknak már jár a maximálisan adható egy óra.

Az ebédidőt a munkavégzés idejét megszakítva kell kiadni, amely időt nem számítják bele a rendes munkaidőbe, tehát magyarul le kell dolgozni. Erre az szünetre a dolgozónak nem jár bér, vagyis a ledolgozott órák számába nem tartozik bele.

Az ebédidő kiadását, igénybevételét nem szükséges nyilvántartásban vezetni, de adott esetben, ha a munkáltató nem tudja ezt kellően ellenőrizni, akkor van értelme, hiszen felmerülhet olyan eset, amikor a munkaadó annak bizonyítására kényszerül, hogy a kötelezően előírt ebédidőt, illetve munkaközi szünetet a munkavállaló részére a törvény szerint biztosítja.

Ön mit szól ehhez?
{fcomment}