Az azonnali hatályú felmondás munkavállaló, munkáltató részéről, egyike azoknak a lehetőségeknek, amellyel egy munkaviszony megszüntethető. Megszüntethető a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással, és azonnali hatályú felmondással. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza, pontosabban, a 2012. évi I. törvény. A törvény egyszerre védi a munkavállaló, és a munkáltató érdekeit, illetve írja le azok kötelezettségeit is. Ezek után nézzük is meg, hogy az azonnali hatályú felmondás munkavállaló, munkáltató részéről milyen módon is történhet.

Mielőtt rátérnék az azonnali felmondás részleteire, meg kell említenünk azokat az eseteket, amikor a munkáltató nem élhet a felmondás jogával. Ezek a következők:

• várandósság,
• szülési szabadság,
• gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
• nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap.

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

• a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
• egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali felmondás jogának a gyakorlását a törvény időhöz köti. Élhet az érintett az azonnali felmondás jogával, az annak alapjául szolgáló ok tudomására jutásától számított 15 napon belül illetve legfeljebb, az ok bekövetkezését követő egy éven belül. Abban az esetben, ha a munkaadó él az azonnali felmondás eszközével, abban az esetben a munkavállalót nem védik a fenti kivételek, ugyanis a felmondás oka, az ő kötelezettségszegése volt, amelynek következtében még a végkielégítéstől is elesik.

Amennyiben a munkavállaló él az azonnali felmondás eszközével, akkor a munkavégzés alóli felmentés tartamára távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Továbbá megilleti a munkavállalót ebben az esetben a végkielégítés is, amelynek mértékét, az adott munkahelyen ledolgozott évektől függően a Munka Törvénykönyve határoz meg. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak-annak ellenére, hogy ő nyújtja be az azonnali felmondást-, ha a felmondás időpontjában nyugdíjasnak minősül.

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}