munkavallalo karokozasKárt okozott a munkavállaló? Milyen jogszabályok érvényesek ebben az esetben? A munkavégzés során bármikor akarva, vagy akaratlanul előfordulhat, hogy a munkavállaló valamilyen kárt okoz, ezért jó tisztában lenni a felelősség megállapításának szabályaival. A Munka törvénykönyve alapján az okozott kárt a munkavállaló teljes összegben köteles megtéríteni, ha azt szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozta.

1, Szándékosság: Erről akkor beszélhetünk, ha a kár bekövetkezését a munkavállaló egyértelműen kívánta, vagy abba belenyugodott (pl. szándékosan nem húzta meg a csavart, hogy a gép tönkremenjen).

2, Súlyos gondatlanság: Ez abban az esetben érvényes, ha tisztában volt ugyan cselekménye lehetséges következményeivel, azonban bízott azok elmaradásában (pl. tudta, hogy ha nem húzza meg a csavart, akkor lehet, hogy tönkremegy a gép, de „jó lesz ez így is” alapon lazán hagyta azt). Az ilyen módon keletkezett kárt a munkavállalónak összeghatárra tekintet nélkül meg kell térítenie.

3, (Nem súlyos) gondatlanság: Ilyen eset az, amikor a kár bekövetkezését a munkavállaló nem kívánta. (Egyszerűen csak elfelejtette meghúzni a csavart). Ilyen esetben a munkavállaló négy havi bérével felel hibájáért.

A bekövetkezett kár megítélésénél komoly körültekintésre van szükség lehet. Gondatlanul kárt okozni –akár súlyos akár „rendes” gondatlanságról beszélünk- csak valami ellenében lehet: ez a „valami” pedig szakmai szabályok, technológiai utasítások lehetnek.

Károkozásnál tehát –amennyiben az nem szándékos- meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló kellően felkészült volt-e a feladat végrehajtására. Egy megfelelő oktatásban nem részesített, felkészületlen munkavállaló ugyanis híján van azoknak a képességeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól, tehát károkozás nélkül végezze a munkáját, az ilyen eset tehát felveti a munkaadó felelősségét is: miért olyan munkavállalóra bízta egy különösen kényes eszköz használatát, akinek addig abban semmilyen tapasztalata, vagy éppen nem megfelelő tapasztalata volt?

A kérdés tehát felveti a munkaadó felelősségét is: megtett-e mindent annak érdekében, hogy a kár ne következzék be, eleget tett-e kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének?

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}

  
Ezt már olvasta?Bezárás