Kárt okozott a munkavállaló? Milyen jogszabályok érvényesek ebben az esetben? A munkavégzés során bármikor akarva, vagy akaratlanul előfordulhat, hogy a munkavállaló valamilyen kárt okoz, ezért jó tisztában lenni a felelősség megállapításának szabályaival. A Munka törvénykönyve alapján az okozott kárt a munkavállaló teljes összegben köteles megtéríteni, ha azt szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal okozta.
1, Szándékosság: Erről akkor beszélhetünk, ha a kár bekövetkezését a munkavállaló egyértelműen kívánta, vagy abba belenyugodott (pl. szándékosan nem húzta meg a csavart, hogy a gép tönkremenjen).
2, Súlyos gondatlanság: Ez abban az esetben érvényes, ha tisztában volt ugyan cselekménye lehetséges következményeivel, azonban bízott azok elmaradásában (pl. tudta, hogy ha nem húzza meg a csavart, akkor lehet, hogy tönkremegy a gép, de „jó lesz ez így is” alapon lazán hagyta azt). Az ilyen módon keletkezett kárt a munkavállalónak összeghatárra tekintet nélkül meg kell térítenie.
3, (Nem súlyos) gondatlanság: Ilyen eset az, amikor a kár bekövetkezését a munkavállaló nem kívánta. (Egyszerűen csak elfelejtette meghúzni a csavart). Ilyen esetben a munkavállaló négy havi bérével felel hibájáért.
A bekövetkezett kár megítélésénél komoly körültekintésre van szükség lehet. Gondatlanul kárt okozni –akár súlyos akár „rendes” gondatlanságról beszélünk- csak valami ellenében lehet: ez a „valami” pedig szakmai szabályok, technológiai utasítások lehetnek.
Károkozásnál tehát –amennyiben az nem szándékos- meg kell vizsgálni, hogy a munkavállaló kellően felkészült volt-e a feladat végrehajtására. Egy megfelelő oktatásban nem részesített, felkészületlen munkavállaló ugyanis híján van azoknak a képességeknek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy jól, tehát károkozás nélkül végezze a munkáját, az ilyen eset tehát felveti a munkaadó felelősségét is: miért olyan munkavállalóra bízta egy különösen kényes eszköz használatát, akinek addig abban semmilyen tapasztalata, vagy éppen nem megfelelő tapasztalata volt?
A kérdés tehát felveti a munkaadó felelősségét is: megtett-e mindent annak érdekében, hogy a kár ne következzék be, eleget tett-e kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettségének?
Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}
Új aktualitások
- A részmunkaidő Magyarországon Holland példára válthat? - 13/04/2015 09:18
- Azonnali hatályú felmondás munkavállaló, munkáltató részéről - 13/04/2015 09:08
- Felsőfokú végzettséggel mennyi a minimálbér - 23/03/2015 21:42
- 2017 évben az adóbevallás már a NAV dolga lesz? - 18/03/2015 20:49
- Változások a rendvédelmi dolgozók illetményrendszerében - 15/03/2015 22:50
- NAV nullás igazoláskérés - Kinek, mikor és miért kell? - 11/03/2015 20:49
Régebbi aktualitások
- Hogyan lehet dolgozni munka mellett? - 09/03/2015 13:21
- Kollektív béralku - Figyeljen, mert ettől függ a bére! - 05/03/2015 22:38
- Elvesztett, megrongálódott számla esetén mi a teendő? - 05/03/2015 09:49
- Szolgálati idő bizonyítása, számítása - 04/03/2015 21:29
- Mi a különbség a köztisztviselő és kormánytisztviselő között - 03/03/2015 12:46