Holland példára a részmunkaidőé a jövő? Hollandia kiemelte a vállalkozói képességek fontosságát, mint a kreativitás, vezetői szellem, önigazgatás és kommunikáció, hogy lépést tudjunk tartani a technológiával. Többekben az ipari forradalom azt a félelmet kelti, hogy az emberi munkát az lassan teljesen ki fogja szorítani.

Valóban, a legtöbb munkahelyen már a szakmunkaerőt gépekkel is helyettesíteni tudják, és a gyakorlatban is már okos, tanult szakemberek munkanélkülivé válik. Természetesen nem ilyen erős az összefüggés, de tényszerű lehet az is, hogy a szakemberek egy része már feleslegessé válik, mire az iskolát kijárja, mert egy az adott szakterület munkafolyamatát korszerűsítő szoftver, vagy gép közben felváltotta azt.

Ezt a problémát Hollandia a következőképpen oldotta meg: Hollandia átalakította gazdasági értékláncát, hogy lehetőséget biztosítson egy újfajta munkakapcsolatra ember és gép között, újfajta gazdasági tevékenységeket felkarolva, mint a részmunkaidő és az önálló vállalkozás, hogy egyensúlyt hozzon az emberi szükségletek és a technológia fejlődése között. A holland munkaerőpiacon az összes munkás majdnem 50 százaléka a fiatal munkásoknak pedig 62 százaléka dolgozik részmunkaidőben, amit az ország relatíve magas órabéreinek köszönhetően tehetnek meg. Sokan dolgoznak iskolai tanárként, de még többen „fehér galléros" alvállalkozóként, magasan képzett és specializálódott tudással kiegészítve a gépek munkáját.

Hollandia sikerének másik forrása az erős vállalkozói szellem. 1990-től 2010-ig az önfoglalkoztatottsági ráták végig estek az OECD országokban. De Hollandiában az üzlettulajdonosok száma 1992 óta folyamatosan növekszik, 2012-re elérve a teljes munkaerő 12 százalékát. 2008-ban a holland üzlettulajdonosok majdnem 70 százaléka teljes mértékben önfoglalkoztatott volt.

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}