vasarlasi utalvany adozasa konyvelese elszamolasaA vásárlási utalványok adózása 2015 és 2016 év folyamán eltérően történik, mint 2014-ben. Sajnos a változás nem pozitív, hanem inkább visszalépés. A 2008-as válság óta eltelt időben a kormány folyamatosan harcban van azért, hogy az ország hiánya ne lépje túl a 3 %-ot, hogy elinduljon egy gazdasági növekedés, csökkenjen a munkanélküliség, és még folytathatnák. Nem egy könnyű időszak áll a kormány mögött sem, de előtte sem. Ahhoz, hogy a költségvetési egyensúly fennmaradhasson, a kormány kénytelen hozzányúlni egyes kedvezményekhez is, amelyekkel a munkavállalók bevételét akarták növelni. Egyik ilyen a vásárlási utalványok kedvezményes adózása volt, amely arra buzdította a munkaadókat, hogy a magas terheltségű bérjellegű jövedelmek helyett a dolgozók javadalmazását a cafeteria elemeivel növeljék. A vásárlási utalvány része a cafeteriának. Milyen is lesz a vásárlási utalvány adózása 2015-ben? Elmondjuk.

Sajnos egy rossz hírrel kell kezdenünk, ugyanis 2015-ben megváltozott a cafeteriát étintő adószabályozás. Alaphelyzetben nem az adómértékek változtak, azaz nem emelkedett az egyes elemek adójának a mértéke, hanem az egyes adómérték hatálya eső, adható béren kívüli juttatás keretösszegei változtak. Megmaradt az adómentes, a 35,7 %-os, és az 51,17 %-os kategória. Továbbra sem került eltörlésre a félszuperbruttósítás, azaz használatban marad, az 1,19-es szorzó.

Most nézzük meg, hogy mi is az, ami változott 2015-ben. Nem változott az adómentesen adható juttatások köre, sem a keretösszegek, illetve a velük kapcsolatos szabályozás sem. Komoly változás következett be ugyanakkor a 35,7 %-os közteher alá eső juttatások körében. Eszerint 2015. január 01-től a 35,7 %-os közteher alá eső adható keretösszeg lecsökkent évi 200.000 Ft-ra. Ezt a keretösszeget lehet feltölteni a már ismert cafeteria elemekkel, mint például, az Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt munkáltatói hozzájárulás, stb. Ebbe a keretösszegbe nem számít bele a SZÉP kártyára utalt keretösszeg.

A SZÉP kártyára- a fenti 200.000 Ft-os keretösszegen túl, amely az egyéb juttatásokat tartalmazza-, 250.000 Ft összeghatárig utalhat támogatást a munkáltató, a 35,7 %-os közteher figyelembevétele mellett. A 200.000 Ft-ot meghaladó, illetve a SZÉP kártyánál a 250.000 Ft-ot meghaladó juttatás esetén, a keretösszegek feletti rész adóterhe 51,17 %. Magyarán tehát, a 200.000 + 250.000 Ft keretösszegig, a juttatások adó- és járulékterhe 35,7 %, és az ezen összegek feletti részek esetében 51,17 %.


Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}

 

  
Ezt már olvasta?Bezárás