Várhatóan, az adószámos magánszemély 2015 folyamán sem lesz gyakran előforduló jelenség, az adózók között. Maga a fogalom sem túlzottan közismert, illetve az adózók többsége nem is igazán érti, hogy mit is takarhat ez a két szó. Pedig lehet, hogy nem ártana az adózók részéről is minél több információt beszerezni az adózást illetően, hiszen mint köztudott számtalan olyan lehetőséget hagynak ki az adózók, amelyek révén kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülhetnének. A tudatlanság, a feledékenység miatt nagyon sok pénz marad a NAV-nál. Használjuk ki a törvény adta lehetőségeinket, amelyhez az első lépés, azok megismerése. Az adószámos magánszemély 2015-ben sok adózónak fog kedvező lehetőséget biztosítani. Ismerkedjünk is meg vele.

Az adószámos magánszemély egyike azoknak a lehetőségeknek, amelyek lehetővé teszik, hogy egy magánszemély önálló gazdasági tevékenységet folytasson. Várhatóan 2015-ben is szűk marad azoknak a lehetőségeknek a köre, amelyeknél a magánszemély, mint adószámos magánszemély végez egyéni vállalkozói, vagy önálló gazdasági tevékenységet. Olyan esetekben lehet első sorban élni ezzel a lehetőséggel, ahol az adózó a vállalkozói tevékenységet nem üzletszerűen, illetve nem rendszeresen végzi, hanem valamilyen más biztosítási jogviszony mellett. Ilyen esetekben nem kell a vállalkozói igazolványt sem kiváltani. Adószámos magánszemély lehet a vállalkozói igazolvány kiváltására nem kötelezett vállalkozó, az ÁFA hatálya alá tartozó magánszemély, és az adószám kiváltására kötelezett személyek. Az adószámos magánszemély a munka elvégzését követően köteles számlát kiállítani a megrendelőnek. A számlán szereplő összeg bruttó és nettó összege megegyezik abban az esetben, ha az adózó alanyi, vagy tárgyi ÁFA mentességet élvez. Ellenkező esetben természetesen szerepeltetni kell az ÁFA mértékét is a számlán.

Az adószámos magánszemélynek is van bevallási kötelezettsége, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12.-ig kell megtennie. Eltérőek a kötelezettségek akkor, ha biztosítási jogviszony jön létre, és ha nem. Amennyiben az adószámos magánszemély jövedelme a tárgyhónapban nem éri el a mindenkori minimálbér 30 %-át, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ellenkező esetben pedig igen. Az első esetben nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség, hanem csak a 16 % személyi jövedelemadót kell levonni, illetve befizetni. Második esetben azonban a kifizető levonja a 16 % személyi jövedelemadót, a 10 % nyugdíjjárulékot, a 7 % egészségbiztosítási járulékot, illetve a kifizetőt terhelő 27 % szociális hozzájárulási adót. Az adószámos magánszemély a költségeit vagy tételesen, mindent számlával igazoltan, vagy 10 %-os költséghányad alkalmazásával számolhatja el.

Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}