Komoly változás megy át a táppénz 2015 és 2016 évre tekintettel. Sokan vannak, akik összekeverik még mindig a betegszabadság, és a táppénz fogalmát. A betegszabadság, a betegség első 15 napjára jár, amely időre az ellátást a munkahely finanszírozza. A táppénz a betegség 16. napjától vehető igénybe, és az egészségpénztár finanszírozza. A táppénz hossza maximum 1 év lehet. Ez az alapvető különbség a kettő között. Miért van szükség a táppénz szabályainak a megváltoztatására? Alaphelyzetben, a visszaélések elkerülése érdekében. Most azonban már, térjünk is rá arra, hogy megismerkedjünk a táppénz 2015. évi módosításaival.

Alaphelyzetben a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja. A módosításban azonban új lehetőségként jelenek meg az, hogy az ellenőrző orvosnak hatásköre van arra, hogy, amennyiben szükségesnek tartja, akár 30 nappal visszamenőleg is igazolja a keresőképtelenség fennállását. Lehetőség van 2015-ben arra is, hogy abban az esetben, ha a táppénz összege a keresőképtelenség napjától számított 21. napig nem kerül megállapításra, akkor a beteg munkavállaló részére végzésben kell előleget megállapítani. Ez többnyire abban az esetben fordulhat elő, ha a fenti ideig a nem kerül benyújtásra az érintett személy jövedelemigazolása.

A legfontosabb változások mégis a táppénz összegének a kiszámításában történt. Amennyiben a táppénzre való jogosultsághoz a biztosítási jogviszony folyamatos, akkor a táppénz alapjául szolgáló intervallumot, a keresőképtelenség kezdőnapját megelőző naptári év első napjától, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 3. hónap utolsó napjáig terjedő időszakig kell figyelembe venni. A táppénz alapját a fentebb jelzett 3. hónap utolsó napjától visszaszámolt 180 nap átlagjövedelméből kell megállapítani. Ne felejtsük, hogy ez a számítási mód csak akkor igaz, ha a biztosítási időszak megszakítás nélküli. Abban az esetben pedig, ha a biztosított a fentiek alapján nem rendelkezik 180 nap jövedelemmel, hanem csak 120 nap jövedelemmel, de rendelkezik 180 nap biztosítási időszakkal, a keresőképtelenség első napjától számítva, akkor a táppénz alapjának megállapításához a 120 nap átlagjövedelmét kell figyelembe venni. Megint változik a számítás módja, ha a jogosult nem rendelkezik 120 nap jövedelemmel sem, a fentebb jelzett időszakban, de rendelkezik 180 nap biztosítási időszakkal a keresőképtelenség első napjától számítva, akkor ugyanis a táppénz alapja, a szerződés szerinti jövedelme lesz. Abban az esetben pedig, ha a jogosult nem rendelkezik még a 180 nap biztosítási jogviszonnyal sem, akkor a táppénz alapja az aktuális minimálbér lesz.

Fontos változás még az, hogy megszűnt a táppénzen lévők védelme, ami magyarán azt jelenti, hogy a keresőképtelenség ideje alatt is el lehet bocsátani a dolgozót, illetve a keresőképtelenség ideje alatt is be lehet jelenteni neki az elbocsátást, de a felmondási idő csak a munkavégzés elkezdésével indulhat. 

Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}