vasarnapi zarva tartas kovetkezmenyek elbocsajtasokMelyek lesznek a vasárnapi zárva tartás következményei és az elbocsájtások mértéke mekkora lesz? Kérdés, amelyre nagyon sokan keresik a választ, ugyanis lényegében minden magyar állampolgár érintett, valamilyen módon a kérdésben. Az elmúlt évek a változás évei voltak. Soha nem látott mértékben, illetve mennyiségben módosultak a törvények, rendeletek, és jogszabályok, illetve nagy számban születtek újak is. Szinte nincs a gazdaságnak, és a társadalomnak olyan területe, amely ne lenne valamilyen mértékben érintett a változásokban. Nem könnyű a kormány céljait nyomon követni, ugyanis a gyakorlat, és a nyilatkozatok nincsenek párhuzamban. Mást mond a száj, és mást tesz a kéz. A vasárnapi zárva tartás következményei és az elbocsájtások várható magas száma komoly nyugtalanságot idézett elő az ország egészterületén. Mit is kell tudnunk erről az egészről? Összefoglaltuk.

Az ötlet a KDNP-től származik, és már nem először tettek próbálkozást a vasárnapi zárva tartás bevezetésére. Először 2010-ben került a javaslat a parlament elé, de akkor Orbán Viktor nem támogatta annak bevezetést. Az érv, amellyel a javaslatot elutasította az volt, hogy csak akkor tudja támogatni a vasárnapi zárva tartás ötletét, ha Magyarországon meg lehet élni 5 napi munkából. Az új ciklusban újra előrukkolt a KDNP a javaslattal. Amennyiben visszatekintünk, az előző Orbán nyilatkozatra,- amelyben megindokolta, hogy miért nem támogatja a vasárnapi nyitva tartás eltörlését-, akkor meglepő, hogy 2014 végén miként kerülhet újra elő a javaslat. Ugyanis, ha megnézzük az ország gazdasági állapotát, illetve a magyar dolgozók, családok anyagi helyzetét, akkor azt lehet mondani, hogy 2014-ben, illetve 2015-ben sokkal kevésbé aktuális a kérdés megvitatása. Minden statisztika a szegénység növekedését mutatja, ami arra enged következtetni, hogy a magyar dolgozók többsége nem hogy 5 napi munkával, hanem 7 napi munkával sem tud rendesen megélni.

Nyilvánvaló ezek után, hogy más okból került a javaslat újra a parlament elé. A pontos okról folynak a találgatások, de nem biztos, hogy valaha is megtudjuk, hogy mi az igazság. Az ellenzék szerint a KDNP ezzel a javaslattal, csak saját létezését akarja bizonyítani. Nyilvánvalónak látszik, hogy a javaslat elfogadása politikai döntés volt, amelynek részletezésére, illetve indoklására, most nem térhetünk ki. A javaslat eleinte megosztotta a kormányzatot, és azt hallhattuk, hogy a FIDESZ nem támogatja annak bevezetését. Igazából egyeztetések nem is történtek az érintettek képviselőivel, és elfogadható hatástanulmány sem készült, illetve kereskedelempolitikai egyeztetés sem történt. Nem ez lesz az első olyan törvény, amelynek a hatásai a gyakorlatban fognak csak megmutatkozni, ami egyben azt is jelenti, hogy a törvényben várhatóak lesznek folyamatos változtatások menet közben, ahogyan érkeznek a visszajelzések.

A törvény alapján a 200 nm-nél kisebb eladó térrel rendelkező üzletek lehetnek csak nyitva vasárnap, illetve munkaszüneti napokon, és azok is csak abban az esetben, ha azok működtetése családi vállalkozás keretében folyik, és a dolgozók a család tagjai közül kerülnek ki. A törvény érinti az online vásárlás területét is, ugyanis ezek esetében is fennáll a korlátozás, mégpedig a megrendelt áru kiszállítását illetően. A törvény életbe lépése után ugyanis vasárnap, munkaszüneti napokon, illetve munkanapokon 22 és 6 óra között tilos lesz kiszállítani az interneten megrendelt árut. Maga a törvény 2015. március 15-én lép életbe.

Melyek lesznek a következményei a törvény bevezetésének? A vélemények megoszlanak. A kormány oldal szerint nem fog sor kerülni leépítésekre, sem üzlet bezárásokra, mert nem fog csökkeni a nagy áruházláncok forgalma, ugyanis az emberek szombaton fogják elkölteni azt a pénzt is, amit eddig vasárnap költöttek el. Teljes más a véleménye az ellenzéki oldalnak, illetve a szakszervezetek, és érdekképviseletek nagyobb részének. Véleményük szerint komoly leépítések fognak történni a kereskedelemben, illetve a forgalomban is lesznek visszaesések. Főként, ha a kapcsolódó ágazatokat is nézzük. Gondoljunk itt a termelőkre, beszállítókra, illetve azokra a kereskedelmi egységekre, amelyek a szuper- és hipermarketek területén helyezkednek el, melyeknek várhatóan szintén kell forgalomkieséssel számolniuk.

A KDNP fő érve, amely a családok védelmét helyezi a javaslat bevezetésének a fő okává, a mai magyar valóságban nem biztos, hogy helyt álló. Ugyanis a növekvő szegénység nem hogy erősítené a családon belüli kapcsolatot, hanem még rombolja is. Stressz, feszültség, félelem, türelmetlenség van jelen a családok mindennapjaiban. A megélhetési nehézségek további romlása várhatóan el fogja mélyíteni a családokban lévő feszültségeket. Jó lenne az ötlet, ha a magyar családok nagyobb anyagi jóllétben, és biztonságban élnének, ugyanis akkor anyagilag is lenne lehetőségük a kikapcsolódásra, a lazításra, a pihenésre. Nem kellene azon járnia az agyuknak, az ajándékba kapott szabadnapon, hogy vajon honnan pótolják majd a kieső jövedelmet. A helyzetre megoldást a szélesebb társadalmi egyeztetés hozhatna, ahol minden érintettel megegyezés születne, és így össztársadalmi támogatottságot kapna a javaslat. Szakértők arra számítanak, hogy sorra fognak bezárni az áruházak, elsősorban azok, amelyeknek a működtetése már eddig is veszteséget hozott, illetve minimális nyereséget termelt. Várhatók tehát áruház bezárások, költségcsökkentéssel kapcsolatos átszervezések, és nem kismértékű elbocsátás is. Egyes szakértők szerint folyamatában akár 35.000 kereskedelmi dolgozó elbocsátására is sor kerülhet. Leginkább a TESCO esetében, amely piacvezető hazánkban a forgalmát tekintve. Da hasonlóan súlyosan fogja érinteni a többi multit is. Természetesen a hatás tovább fog gyűrűzni. Csökkeni fog a beszállítók száma, akik szintén elbocsátásokra kényszerülhetnek, továbbá a termelők helyzete is romlani fog. A TESCO már be is jelentette 13 üzletének a bezárását.   

Tanulságos ugyanakkor, ami tőlünk nyugatra történik ebben a kérdésben. Nem is kell messze mennünk. Elég, ha csak a szomszédba, Ausztriába nézünk át. Bár 1967 óta törvénybe van foglalva a vasárnapi, illetve az ünnepnapi zárva tartás, napjainkban egyre erősödik az igény a törvény lazítására, figyelembe véve a jelentkező igényeket. Ezzel kapcsolatban tett javaslatot a bécsi gazdasági kamara, amely alapján turistaövezeteket, központokat jelölnének ki, ahol nyitva tarthatnának az üzletek vasárnap is. A kamara szerint, ez a lépés, legalább 140 millió euró többletbevételt jelentene, és minimum 800 új munkahely jönne létre. Tehát nem oldanák fel teljesen a tilalmat, de rugalmasabban kezelnék, maximálisan figyelembe véve a felmerülő igényeket, illetve az érintettek véleményét. Nálunk hasonlóan kellene eljárni, mert a javaslat önmagában nem elvetendő, de a megvalósítására nagyobb figyelmet kellene fordítani.  

Ön mit szól ehhez?

{fcomment}       

 

  
Ezt már olvasta?Bezárás