A 2015-ös túlóra szabályokat továbbra is a Munka Törvénykönyvében találhatjuk meg. A túlórának a fontossága megkérdőjelezhetetlen, hiszen mindkét fél számára egyaránt fontos, értve itt a munkaadókat és a munkavállalókat. A munkaadóknak az előző rendelkezések voltak kedvezőbbek, mert a már meglévő alkalmazottaknak csak túlóra pénzt kellett fizetni. A munkavállalók pedig egyenesen arányosan kapták a fizetésüket a megnövekedett túlórával, tehát több munka egyenlő több pénz alapon, jobb volt ez a munkavállalóknak.

Viszont sokszor megtörténhetett az, hogy a túlóra elérte a napi munkaidőnek a mennyiségét és ilyenkor már át kell gondolni, hogy ne vegyünk-e fel valakit inkább egy plusz embert. Sajnos sokszor kihasználják a túlóra elrendelés lehetőségét és mind a két fél részéről történtek már visszaélések. A munkaadó sokszor mondta a munkavállalónak, hogy végezzen több munkát, de nem kap túlóra díjat.

A dolgozókat se kell félteni, hiszen gyakran történt olyan, hogy beírtak maguknak túlórát, amikor az nem is történt meg. A Munka Törvénykönyvében a túlóra rendkívüli munkaidőként szerepel ma már. A rendkívüli munkaidő akkor jön szóba, amikor a munka-idő beosztástól eltér, azaz a munkaidőnek a keretén felül dolgozik az illető. Az ezzel összefüggő bérügy is ide tartozik és a túlórára vonatkozó utasítást kérhet írásban a dolgozó, a munkaadó pedig ezt kötelezően kell, hogy kiadja. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor a túlóra kötelező a munkavállalónak és a munkaadó akármikor megkérheti rá.

Ez akkor jön szóba, ha esetleg baleset történik vagy egy természeti csapást kell megakadályozni, illetve megoldani. A munkaadó megteheti azt is, hogy munkaszüneti napokon is kérhessen túlórát a munkavállalótól, de ez csak akkor lehetséges, hogyha abszolút indokolt az eset. A túlóra éves ideje maximum 250 óra lehet minden teljes időben foglalkoztatott munkavállalónál. A munkavállalókat különböző illetékek is megilletik ezzel kapcsolatban, melyet szintén a Mt. szabályoz.