Az óvodai logopédiai oktatásnak és általában a logopédusi munkának a legfontosabb célja, hogy sajátos pedagógiai módszerek alkalmazásával javítsa és fejlessze a hiányos nyelvi képességek kialakulását adott gyermekek esetében. A logopédia tulajdonképpen egy olyan terápia, melynek gyakorlása során a legnagyobb hangsúly a gyermek cselekvő aktivitására helyeződik. Ez eredményezi ugyanis azt, hogy a kisgyermeknek a helyesen alkalmazott terápia során fejlődik a beszédhez való kedve és megjelenik nála a beszélő magatartás. A logopédiának fontos szerepe van például hátrányos helyzetből induló és más más ütemű fejlődést tanúsító gyerekek felzárkózatásakor, a helytelen artikuláció javításakor.

Mi felnőttek teljesen természetesnek vesszük azt a tényt, hogy a kisgyermek a születése pillanatától elkezdi tanulni a kommunikációt és amikor itt az ideje, egyszer csak „megtanul” beszélni. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a gyermek környezet erre folyamatosan ösztönözze őt, és segítse, terelje abba az irányba, hogy neki is természetes legyen a beszéd gyakorlása az anyanyelvén. Ahhoz, hogy egy kisgyerek magától értetődően kezdjen beszélni, meg kell lennie minden ehhez szükséges fizikai adottságnak, feltételnek, mint a hangképzéshez, a beszéd fizikai kivitelezéséhez szükséges izmok és az agy közötti megfelelő kapcsolatnak.

Manapság, a szülők igen nagy százaléka szembesül azzal már az óvodában, hogy a logopédiai felmérések eredményeként szakember általi fejlesztést írnak elő a gyermek számára. Ez bizonyos szempontból előnyös lehet abban az esetben, hogyha a gyermeket nem betegként kezelik, hanem már a legapróbb eltérést is igyekeznek azonnal kiküszöbölni, illetve kezelni. Szinte már minden óvodának van legalább kirendelt logopédusa, aki rendszeresen felméri a gyermekek beszédkészségét, főként, hogy az a koruknak megfelelően fejlődik-e. Egészen biztos, hogy ez egy szükséges dolog, mert a statisztikák azt mutatják, hogy folyamatosan nő a beszédhibás gyermekek száma. Ennek pedig a hibás beszéd mellett az is lehet a következménye, hogy a kisgyerek nehézségekkel küzd majd később az olvasás és az írás terén is, sőt ezek mellett még olyan következményekkel is lehet számolni, ha nem kezd el szakember idejekorán foglalkozni a gyerekkel, mint a szókincs megfelelő szint alatt maradása, a gyenge beszédértés, nagy nehézségek a nyelvtani szabályok értelmezése és megtanulása és alkalmazása terén, vagy például a mondatszerkesztés, mondatok alkotása során támadt komoly nehézségek. A gyermekek között sokan vannak, akiknél nem jelentkezik ezeknek a jeleknek mindegyike, de ugyan olyan fontos azoknak a rehabilitációja is, akik egy egy részproblémával rendelkeznek.

Annak ellenére, hogy nehéz eldönteni, főleg egy szülőnek, hogy jó-e az óvodai logopédiai oktatás, van-e értelme, mégis az esetek többségében érdemes a szakember véleményét meghallgatni és támaszkodni az ő segítségétre. Manapság már az újonnan kiadott közoktatási törvény szerint a beszéd javítása teljesen ingyenes, alapellátási feladatnak tekintendő. Ezért vált gyakorlattá, hogy már az óvodás korban rendszeresen ellenőrzik a gyermekek beszédfejlődését és amint bármilyen eltérés mutatkozik a normálishoz képest, az óvodai logopédus elkezdi a rehabilitációt, persze mindig az adott életkornak megfelelően. Ez szinte már az általános óvodai nevelési program részének tekinthető. Mivel az óvodai nevelés egy megadott program szerint az óvoda pedagógusok feladata, ők azok, akik a gyermekek fejlődését abszolút nyomon tudják követni és terelgetik, irányítják a fejlődésüket. Az ő munkájukat segítik teljes mértékben az óvodai logopédusok, akik minden kisgyerek esetén azt igyekeznek elérni, hogy tanköteles korukra minden tekintetben iskolaérettek lehessenek, az esetleges elmaradásokat, rendellenességeket kiküszöböljék.

E feladatkörökbe tartozik a fent már említetteken kívül a dyslexia veszélyeztetettség szűrése, a beszédhibák kijavítása, a beszédindítás és fejlesztés, valamint speciális logopédiai vizsgálatok elvégzése és amennyiben szükséges, a gyermek továbbirányítása különféle szakirányú vizsgálatokra.

A köznevelési törvény átszervezése nyomán elég nagy felfordulás kerekedett a logopédiai munkát illetően, de természetesen a szakemberek és munkájuk fontossága vitathatatlan. Az óvodai logopédusok ez után is érdemi munkát végeznek, továbbiakban is foglalkoznak azokkal a gyermekekkel, akik speciális rehabilitációt, foglalkozást igényelnek. Most, hogy alapvetően a nevelési tanácsadók és logopédusok munkája és munkaköre átszervezésre került, így derült fény arra igazán, hogy a szülők és óvodapedagógusok egyöntetű véleménye szerint van értelme az óvodai logopédiai oktatásnak, nem csak igény, de szükség is van rá.