A teljes foglalkoztatottság és a munka alapú társadalom céljának elérése miatt a kormány körülbelül 2017-ig megszüntetné a munkanélküli segélyeket. Viszont maradna helyette ugyan úgy a közmunka. Európa nagy része inkább megnövelte a szociális kiadásait, hogy a munkanélküliségen valahogyan enyhíteni tudjanak. A szociális kiadások négy év alatt a GDP arányában 24-ről 21,5 százalékra csökkentek. Itthon e helyett felpörög a közmunka program és 2017-el eltörölnék a munkanélküli segélyt.

Egyre több jel van arra, hogy a közmunka program nem ugródeszkának minősül a munka a jólét nem alapja semminek, csak következménye. A miniszterelnök szerint ezért kell kialakítani egy munka alapú államot, aminek az állampolgárai nem a segélyből, hanem munkából jutnak jövedelemhez. A kormány világossá tette azt már 2010-ben hogy a teljes foglalkoztatottság a cél. Így a kormány nem a munkanélküliséget, hanem a munkavállalást akarja támogatni. persze az más kérdés, hogy mennyivel lesz magasabb azoknak az embereknek a bére, akik közmunkából kell majd megéljenek, lehet ez kisebb összeg lesz, mint jelenleg a m unkanélküli segély.

Az kiderült, hogy négy év leforgása alatt évente negyedével csökkentenék a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokat és helyette az érintetteket a közmunkaprogramba tennék be. A közmunkaprogram nem tűnik hatékonynak foglalkoztatáspolitikai szempontból sem. A munkanélküliségi ráta régen volt ilyen alacsony, de 7,6%-a közfoglalkoztatás nélkül 11%-on állna a KSH adatainak az alapján. A nyílt munkaerőpiacra sajnos csak nagyon kevesen tudnak átlépni.

A 2011-2012-es időszakban a közmunkások körülbelül átlagosan 18 %-a, a 2012-2013-as időszakban pedig 13%-a tudott elhelyezkedni. Ráadásul minél tovább van valaki a közfoglalkoztatásban annál nehezebben tud visszatérni a munkaerőpiacra. Ezért még csak megjósolni sem lehet, hogy milyen következményeket von maga után a munkanélküli segély megszüntetése – ha 2017 évtől közmunka lép a helyébe.

Mondja el a véleményét nekünk itt!
{fcomment}