1 logoAz MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtóirodát, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki szavaira reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt tudatta: - készen áll a jövő évi bértárgyalások megkezdésére, de úgy véli, hogy a Lázár János által javasolt 5,5 százalékos minimálbér-emelés legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni. A Miniszterelnökség sajtóirodája azt közölte: a csütörtöki Kormányinfo sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ, hiszen erről a kérdésről nem a kormány, hanem a munkavállalók és a munkaadók egyeztetései során születik döntés.

A Miniszterelnökség ugyanakkor nem zárja ki, hogy 2016-ban akár 5,5 százalékos is lehet a minimálbér összegének növekedése, hiszen: a magyar gazdaság mutatói kiválóak és a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése is alátámaszthatja ezt a várakozást – hangsúlyozták, megismételve ugyanakkor, hogy a jövő évi minimálbérről a munkáltatók és munkavállalók egyeztető fóruma dönt az év végén. Elhamarkodottnak tartotta a jövő évi minimálbér emelésének várható, 5,5 százalékos mértékéről szóló bejelentést Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Az MTI-vel közölte: a bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, illetve a kormányzat munkaügyi szakembereivel szokták lefolytatni és nem a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Nem tartja szerencsésnek, hogy egy alkufolyamatban, amely még meg sem indult, bemondják a végeredményt - mondta. Kiemelte: a munkabéreket az üzleti szférában a vállalkozók fizetik meg, ebben a szférában a kormány nem munkaadó. Az 5,5 százalékos mérték idő előtti és megfontolatlan bemondása rontja a tárgyalók pozícióját, szűkíti a felek mozgásterét.

A VOSZ főtitkára kiemelte: a minimálbérről általában novemberben vagy decemberben szoktak megállapodni. Év végéig változhatnak a gazdasági feltételek, akkor jobban látni a lehetőségeket, ezért túl korainak tartana egy esetleges nyári tárgyalást. A kormány megállapíthatja egyedül is a minimálbért, de nem szokta megtenni. A kormánynak is érdeke, hogy három fél együtt mondja ki, mennyi Magyarországon a legkisebb kötelező havi munkabér - tette hozzá Dávid Ferenc.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) közölte: készen áll a jövő évi bértárgyalások megkezdésére, de úgy véli, hogy a Lázár János által javasolt 5,5 százalékos minimálbér-emelés legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni. A minimálbér 105 ezer forint, 5,5 százalékos emeléssel 2016-ban 110 775 forint lenne. A következő évi minimálbérről, garantált bérminimumról (szakmunkás minimálbér), és általában a bérajánlásról is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között tárgyalnak a munkaadók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. Ha a szociális partnerek nem tudnak megállapodni - erre még nem volt példa -, akkor a kormány határozza meg a kötelező legkisebb bér összegét.

Az MaSzSz bérfelzárkóztatási programja 2018-cal bezárólag évente 9 százalékos béremelést javasol. Ennek megfelelően azt indítványozzák, hogy 2016-ban 9 százalékkal emelkedjen a minimálbér, amelynek összege így 114 450 forint lenne - ismertette Kordás László. Olyan béremelést szeretnének, amely a munkáltatóknak sem jelent jelentős többletterhet, mivel tisztában vannak azzal, hogy az munkahelyek megszűnésével járhat. Úgy vélik azonban, hogy a belső fogyasztás élénkítése érdekében szükség van egy 9 százalékos emelésre. Kordás László kitért arra is, hogy a munkavállalók életkörülményeinek javulását szeretnék elérni, vagyis azt, hogy nettó pozíciójuk javuljon. Nyitottak olyan megoldásokra is, amelyek során ezt nem közvetlenül, 9 százalékos béremeléssel érik el, hanem egyéb intézkedésekkel, például adókedvezménnyel.

Kérjük, mondja el véleményét!
{fcomment}

 

  
Ezt már olvasta?Bezárás