Rengeteg családot, ügyfelet érint az a kérdés, hogy a devizahitelére vonatkozóan hogy alakul a helyzet és közülük mindenki felteszi a kérdést, hogy mennyit kapok vissza a banktól? Mit kell, tegyek? Természetesen a kúria előző havi döntése nyomán még számos kérdés lóg a levegőben, de azért van néhány támpont, ami előre vetíti, milyen körben mozog majd a megoldás a kormány által benyújtott törvényjavaslatot elemezve. A kérdések tisztázása természetesen majd parlamenti vitákon zajlik, és nyilván követi egy konkrét szabályzási rendszer is.

Ide kattintok és MEGOSZTOM másokkal is a Facebook-on!

Nézzük tehát a mindenkit érintő és foglalkoztató kérdéseket. Az egyik legfontosabb pont, hogy a törvénytervezet mely hitelekre fog vonatkozni. Ebben a kérdésben az már tisztán látható, hogy a törvény ki fog terjedni minden olyan szerződésre, melyet a tervezett törvény hatályba lépése előtt kötöttek meg, legyen az akár deviza alapú és forint alapú lakáshitel, autóhitel, autólízing, vagy személyi kölcsön. Már itt látható az első nagyon fontos pontja a tervezett törvénynek, mi szerint a tervezet nem kizárólag a devizahitelekkel, de a forint alapú hitelszerződésekkel is foglalkozik, persze ebben az esetben nyilván csak az egyoldalú kamatemelés a tárgy.

Hogy milyen alapon, mennyit kapok vissza a banktól és mikor, arra befolyással lesz, hogy adott szerződés esetében mi a visszafizetés jogalapja. Az ok tehát lehet az, amikor a bank a hitel folyósításakor nem az MNB középárfolyamán számolt, hisz ezzel az ügyfél kifejezetten rosszul járt a számításkor alkalmazott árrésből adódóan. Jogalap lehet a visszatérítésre az, amikor a bank a törlesztő részletek számítása során eladási árfolyamon számoltak MNB középárfolyam helyett, hisz ekkor az ügyfél szintén jócskán hátrányos helyzetbe került. A visszafizetésre jogalap ezeken felül az egyoldalú kamatemelés ténye, ami szintén a tervezet része, csak ennek elszámolását egy külön szabályozás alatt végzik majd és valószínűleg az előzőeknél későbbi időpontban.

Lássuk, hogy lehet rálátni arra, mennyi pénzt kaphatunk vissza adott esetben? Hogy ez az összeg mekkora lehet, az is több tényező függvénye lesz. Elsősorban függ attól, hogy mekkora árfolyamrést alkalmazott szerződéskötéskor a bank, ami minden egyes banknál akár más is lehetett. Talán az egyik legfontosabb tényező, hogy mikor kötöttük meg a hitelszerződést, illetve melyik időpontban került sor a folyósításra, lényeges szintén, hogy a törlesztési összeg meghatározása melyik naptári napon történt meg, hiszen elég megnézni, hogy ebben az évben az elmúlt hat hónap során mekkora árfolyamváltozások történtek. Ami a visszajáró összeg nagyságát jócskán megdobhatja, az pedig az egyoldalú kamatemelés ténye, bár ebben az is fontos kérdés, hogy ez a kamatemelés milyen időpontban történt.

Részletkérdésnek tűnhet, de az sem mellékes, hogy mit kell tennünk majd ahhoz, hogy a visszajáró pénzhez hozzájuthassunk. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén annak hatálybalépését követően csökkenteni fogják a bankok a tőketartozásunkat, így ezzel kevesebb lehet majd a havi részlet összege. Azokban az esetekben viszont, amikor lejárt szerződésről, vagy végtörlesztésről van szó, akkor az ügyfél utalással számlájára meg kell, kapja számlájára az őt megillető összeget.

Jó tehát átlátni pár példán keresztül, hogy mivel lehet kalkulálni. Aki 2010 során forint alapú hitellel kiváltotta meglévő devizahitelét, azt megilleti a visszatérítés a teljes futamidőre tekintettel, aki 2005 évben kötött deviza alapú lakáshitel szerződést, azt is megilleti a visszatérítés az egész futamidőre. Aki azonban olyan autóhitellel rendelkezett, mely 2008-ban már lejárt, azt nem illeti meg pénzvisszatérítés.

{fcomment}