Fontos a tudatos és körültekintő lakásvásárlás, ami azt jelenti, hogy még a vásárlás előtt érdemes tájékozódni az adott ingatlan műszaki adottságairól, fekvéséről, a ház állapotáról, annak energiatanúsítványáról, jelzálogosításáról, és főképpen arról, hogy annak megvásárlása esetén milyen járulékos költségekkel kell majd számolni, pl: illeték, az ügyvédi díj, a minimális lakásfelújítási és a költözés költsége.

Információk beszerzése - A ház felújítási terveiről és anyagi helyzetéről a közös képviselőnél is lehet tájékozódni. Az energiafelhasználás kapcsán fontos elkérni az ingatlan energiatanúsítványát.

Jogosultságok tisztázása - Az adásvételi szerződést csak hiteles és a szerződés megkötésének napján le- vagy kikért tulajdoni lap alapján lehet megkötni és aláírni. De akár a foglalózás előtt is érdemes ezekről tájékozódni. Így elkerülhetőek az olyan kellemetlenségek, mint hogy utólag derül ki, az ingatlannak több tulajdonosa van, haszonélvezeti jogot jegyeztek be rá, vagy valakinek elővásárlási joga van rá, ami végül meghiúsítja az adásvételt.

Hozzájárulások - Bejegyzett jelzálogjog esetében az ingatlan eladásához szükség van a jelzálog jogosultjának (pl. bank) hozzájárulására. Ha a tartozás már kifizetésre került, a bank törlési engedélyét kell a földhivatalba benyújtani. Az ingatlant gyakran tehermentesítik a vevő által adott foglalóból, vagy az előleg összegéből.

Szükséges önerő lakáshitelhez - Ha a vevőnek hitelre van szüksége a vásárláshoz, a bankok gyakran előírják, hogy az eladó a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez hozzájáruló és a teljes vételár megfizetéséről szóló elismerő nyilatkozatát ügyvédi letétbe helyezzék. Ezt a szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd akkor szabadíthatja fel, ha a bank a hitel folyósítására vonatkozó hitelígérvényét kiadta. 2015. január 1-vel életbe lépett szabályozás szerint a forint jelzáloghiteleknél 20 százalékos, míg az euró jelzáloghiteleknél 50 százalékos önerőre van szükség a lakáshitelek felvételéhez. De a bankok vizsgálják a jövedelemarányos törlesztő részleteket is, mely szerint a hitel törlesztő részlete 400 ezer forint alatti jövedelem esetén nem lehet több a havi jövedelem 50 százalékánál, e jövedelmi kategória felett pedig 60 százaléknál. A hitel felvételnél még egyéb költségekkel is számolni kell, mint az értékbecslési díj, hitel-elbírálási díj, közjegyzői díj illetve a hitel folyósítási díja. Ezek összege a hitelösszegétől illetve bankoktól függően változhat. 5 millió forintos 20 éves hitel esetében például 30 és 195 ezer forint között, míg 15 millió forintos 20 éves hitel esetében 112 és 380 ezer forint között lehetnek.

Illetékfizetési kötelezettség - A lakásvásárlás után még illetékfizetési kötelezettség is keletkezik, amit szintén finanszírozni kell. Az illeték általános szabály szerint a vásárolt ingatlan értékének 4 százaléka, vagyis egy 10 millió forintos lakás esetében 400 ezer forint. Ebből az első lakásvásárlók kedvezményt kapnak, a 35 éven aluli fiatalok első lakásszerzésük után az egyébként fizetendő illeték felét kötelesek megfizetni, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Illetve újépítésű vagy például tetőtér-beépítéssel bővített, maximum 15 millió forint értékű ingatlan vásárlása után sem kell illetéket fizetni. A korábban vagy később értékesítettünk (egy éven belül) egy másik, olcsóbb ingatlant akkor az illetéket csak a két lakás árkülönbsége után kell megfizetni, ha drágább lakás került eladásra, akkor pedig nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Ügyvédi díj - Az ügyvédi díjat az adásvételnél általában a vevő fizeti. Egy szerződés ügyvédi díj a szerződéses összeg 0,5-1 százaléka lehet.

Minimális felújítási költség - A lakásra minimális felújítási költséggel is számolni kell. Ha mást nem is, valamilyen szintű festésre szükség lehet, ami egy 60 nm-es lakás esetében 80-350 ezer forintos összeget jelenthet.

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}