A Központi Statisztikai Hivatal táppénzes napokkal kapcsolatos elmúlt évekre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a foglalkoztatottak által igénybe vett táppénzes napoknak 3-8 százalékát teszik ki a gyermekápolás miatt igénybe vett táppénzes napok (gyáp) aránya. Ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli vagy a tizenkét évesnél fiatalabb gyermekének kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, akkor a gyermekápolási táppénz a szülőt megilleti.

A gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok több vonatkozásban különböznek az általános szabályoktól.

Ezek közül a legfontosabb a gyermekápolási táppénz maximális tartama, amely egy évesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek esetében évenként és 84 naptári nap; és a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb esetében évenként 42 (egyedülállónak 84) naptári nap, a hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb esetében pedig évenként 14 (egyedülállónak 28) naptári nap. Az említett naptári napokat születésnaptól születésnapig kell számolni. Az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása és ápolása esetében a gyáp időkorlátozás nélkül jár.

A tizenkét évnél idősebb, de tizennyolc évnél fiatalabb gyermek esetében a szülő méltányosságból kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását, ahogy az említett táppénzes napok kimerítése esetén is engedélyezheti az egészségbiztosítási szerv a gyáp idejének a meghosszabbítását. A napi gyakorlatban azonban a méltányosság helyett inkább saját jogán szokta az érintett szülőt keresőképtelen állományba venni a háziorvos a méltányossági procedúra helyett.

Közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők bármelyike igényelheti a táppénzt, de arra nincs mód, hogy a szülők mindegyike – más-más gyermek figyelembe vételével – egyidejűleg gyápot kapjon. A gyermekápolási táppénzes napok egymás között viszont szabadon megoszthatók. Például, hogy egy ötéves gyermek esetében gyápra rendelkezésre álló 42 napból 30 napot az édesanya, a fennmaradó részt pedig az édesapa használja fel.

A gyermekápolási táppénz akkor is megilleti a szülőt, amennyiben a gyermekre tekintettel gyedben vagy gyesben részesül, és emellett keresőtevékenységet folytat. Ugyanaz a szülő is természetesen több gyermeke betegsége esetén is csak egy – az általa választott – gyermekére tekintettel részesülhet táppénzben. A gyermekápolási táppénz összegét és mértékét az általános (tehát a „normál” táppénzre vonatkozó) szabályok szerint kell megállapítani, azzal, hogy a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára csak 50 százalékos mértékű táppénzt kaphat. Fontos tudni, hogy a gyermekápolás miatti keresőképtelenség esetén a munkavállalót nem illeti meg betegszabadság, illetve a foglalkoztatónak nem kell megtérítenie a táppénz egyharmadát.

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}