Olyan esetben, amikor bármilyen okból kifolyólag a bizonylatok elvesztek, vagy megrongálódtak, tehát azok már nem teljes értékűek, akkor ennek a tényét az adóhatósághoz kell bejelenteni. Az elvesztésről, megrongálódásról a vállalkozás vezetésének jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyben fajtánként rögzíti a sérült, hiányzó bizonylatok megnevezését, keltét, sorszámát, és azt is, hogy a bizonylatot milyen gazdasági eseményről állították ki, milyen értékben, milyen főkönyvi számlára könyvelték stb. Ez jó esetben a könyvelési programból ki is olvasható, illetve a jegyzőkönyvnek tartalmazni a kell a bizonylatok eltűnésének körülményeit is.

További esetekre megoldások:

• Ha a postán veszett el az anyag, akkor a könyvelt küldemény feladóvevényére van szükségünk.
• Beázás, lakástűz, hasonlók esetében a biztosító által kiállított jegyzőkönyv szükséges a kár bizonyításáról.
• Elektronikusan kiállított számla elvesztése esetén, egy új, nyomtatott példánnyal – a másolatra utaló megjegyzéssel -   pótolható. (2010.április 1-jétől a számlát nem kell példányszámozni, 2010.szeptember 27-től pedig nem kell megkülönböztetni a számla eredeti- és másolati példányát.)

Az elveszett számla pótlására vonatkozóan az Áfa törvény nem tartalmaz rendelkezést, csak a kötelezően kiállítandó érvénytelenítő (sztornó) számla esetköreit határozza meg. A Számviteli törvény 169. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. Érdemes gondoskodni a hiányzó dokumentumok pótlásáról, mert a hatóság szemében minden olyan vállalkozás, aki nem rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal, potenciális adócsaló, és ilyen esetben a vállalkozó feladata a bizonyítás. Amennyiben ezek hiányoznak, úgy 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható (Art. 172.§.(20 a)).

Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}