egyeni vallakozok adozasanak valtozasaUtána néztünk, hogy az egyéni vállalkozó adózásának változása 2015-ben kiket érintett. Nem kevés változáson mentek át az elmúlt években, a magyar gazdaságot érintő jogszabályok, törvények. Szinte a teljes gazdaság érintett valamilyen változásban, így nem kivételek ez alól, az egyéni vállalkozók sem. Nem volt könnyű az egyéni vállalkozóknak sem kiheverni a 2008-as válságot, sőt még nehezebben is vészelték át, mint a tárasa vállalkozások. Ezt mutatják a számok is, ugyanis a KSH kimutatása szerint az elmúlt években, egészen 2012-ig csökkent az egyéni vállalkozások száma, ezzel szemben a társas vállalkozásoké nőtt, vagy csak kis mértékben esett vissza egy-egy évben. Nyilván ennek az egyéni vállalkozásokat érintő törvények, jogszabályok is okai, főként az adószabályok, melyek nem könnyítették meg az egyéni vállalkozók helyzetét. Az adótörvények közül talán a KATA az, amelyik kedvező feltételeket biztosít a vállalkozóknak.

Tovább nehezíti az egyéni vállalkozók helyzetét, hogy 2015-től megállapításra került egy nyereség-minimum, amely nem kevesebb, mint az éves bevétel 2 %-a, ami egyben azt is jelenti, hogy a kormány ezzel féket tett a vállalkozók költségcsökkentésére. Abban az esetben, ha a vállalkozó a személyi jövedelemadót választja, mint adózási formát, akkor az adóalapját, úgy képezheti, hogy az összes bevételt csökkenti a költségekkel, illetve beépíti az egyéb csökkentő, vagy növelő tételeket. Amennyiben a vállalkozó nem a személyi jövedelemadót választja, hanem a vállalkozói jövedelemadót, abban az esetben meg kell állapítania, hogy az egész éves bevételt alapul véve, a megállapított adóalap elérte-e a törvény által előírt jövedelem-minimumot. Amennyiben nem, akkor választania kell két lehetőség közül, melyek közül az első, hogy nyilatkozatot tesz, a második, hogy a jövedelem-minimumot veszi adóalapnak.

A következő módosítás az elhatárolt veszteséget érinti, amely alapján az egyéni vállalkozó, csak annak keletkezését követő 5 éven belül bármikor számolgatja, az 5 év vállalkozói jövedelmével szemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az elhatárolás, csak az elhatárolt veszteség nélküli vállalkozói adóalap 50 %-ig érvényesíthető. Az elhatárolt veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, illetve arra is vigyázni kell, hogy az adott év elhatárolt veszteségét, az előző évek elhatárolt vesztesége nélkül kell megállapítani. Ugyanakkor annak az egyéni vállalkozónak, aki a mezőgazdaságban tevékenykedik, lehetősége van az adóévet megelőző 2 évben, visszamenőlegesen is elszámolni. Ezt úgy teheti meg, hogy lefolytat egy önellenőrzést, majd a megelőző 2 év egyében, illetve akár mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemből levonhat, évenként 30 % elhatárolt veszteséget. Ehhez kapcsolódóan meg kell még azt is említeni, hogy, ha a vállalkozónak a mezőgazdasági tevékenységen kívül más vállalkozói bevétele is van, akkor az előző lehetőséggel csak az összes vállalkozói bevételből arányosan leválasztott mezőgazdasági tevékenységből befolyt bevételrésznél alkalmazható.

Érinti az egyéni vállalkozókat a következő módosítások is, amelyek 2015-ben léptek életbe. Ingó vagyon ingyenes átvétele esetén értékcsökkenés nem számolható el. Azok a vállalkozók, akik áfa-alanyok, és külföldi bevételük keletkezik, ahol átváltásra van szükség, ott azt az árfolyamot kötelesek használni, amelyet az áfa alap számításánál is használtak. Továbbá vannak olyan módosítások is, amelyek már 2014-ben életbe léptek, mint például a reklámadóhoz kapcsolódó változások, amely a reklámadó alap csökkentését szabályozza, amely szerint a reklámadó alap maximum az elhatárolt veszteség 50 %-ával csökkenthető.  Arra vigyázni kell, hogy amennyiben az elhatárolt veszteséggel csökkentettük a reklámadó alapot, utána nem csökkenthetjük ugyanazzal az elhatárolt veszteséggel a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot is.


Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}    

 

  
Ezt már olvasta?Bezárás