Legalább két évébe kerülhet a kormánynak, ha a Magyar Államkincstárt fel kívánja készíteni az önkormányzatok számlavezetésére és egyéb pénzügyi szolgáltatások nyújtására. Ez a tény régóta ismert a kormányzat előtt, az átalakítás időigényét már az ötlet korábbi felmerülésekor is vizsgálta a kabinet. Még nem dőlt el, hogy a kincstár pontosan milyen feladatokat venne át a pénzügyi szolgáltatóktól az önkormányzati ügyfelek kiszolgálásánál, ami pedig nagyban befolyásolja a fejlesztés időtartamát és költségeit.
A kormányzat komoly fejlesztésekre készül a Magyar Államkincstárnál. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott: - Várhatóan még ebben az évben elkészül a kincstárnál az a szoftverfejlesztés, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók napon belüli lebonyolítását, amire eddig csak a kereskedelmi bankok, a fejlett pénzügyi közvetítők voltak képesek Magyarországon. Nem elképzelhetetlen, hogy még ebben az évben módosítják a kincstár jogszabályi hátterét, így a jogállása, a funkciója is bővülhet. Év közben pedig elkészülhet a kincstár jövőjének koncepciója, az év második felében akár az Országgyűlés elé is kerülhet az ezzel kapcsolatos terv.
A kormány időről időre visszatér a kincstár számlavezetésbe vonásának tervéhez, mégpedig azért, mert az önkormányzatok gazdálkodásával – részben a forráshiány miatt – folyamatosak a gondok. 2011 és 2014 között az állam négy ütemben összesen több mint 1300 milliárd forintnyi önkormányzati adósságot vállalt át, így nem csoda, ha nagyobb rálátást szeretne a települések számlapénzeire. A helyi önkormányzatok összesen 549,5 milliárd forintos betétállománnyal rendelkeztek a különböző pénzügyi szolgáltatóknál 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Ebből 488,3 milliárd forintot – tehát több mint 88,8 százaléknyit – a piacon aktív nagybankok kezeltek, és nem egészen 6 százaléknyi jutott a szövetkezeti hitelintézeti szektorra, bő 5 százalék pedig a kisebb és szakosított bankokra. A betéteik közel 60 százalékát lekötetlenül tartják az érintettek, a hosszú lejáratra lekötött betétek aránya pedig mindössze 6 százalék. Figyelemre méltó viszont, hogy a 2014 végén 23,8 milliárdos önkormányzati értékpapír-állomány nem egészen fele volt csak állampapírban, és 7,6 milliárdot tartottak különböző befektetési alapokban.
Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}
Új aktualitások
- Mi lehet a hálapénz elleni megoldás? - 15/04/2015 20:10
- Kerékpáros centrum épül Magyarországon Tiszafüreden - 15/04/2015 20:03
- Az egészségügy átalakítása még várat magára? - 15/04/2015 19:56
- Lakáshitel cafeteria - Sokkal egyszerűbb lesz? - 10/04/2015 12:25
- Polgármesteri fizetések - Folyamatosan emelkedni fognak? - 10/04/2015 12:20
- Bezárja kapuit az OLX, marad a Jófogás! - 10/04/2015 12:07
Régebbi aktualitások
- A patikáknak veszteséges az ügyelet biztosítása - 10/04/2015 11:49
- Mire számíthatunk, ha már jön a behajtó? - 09/04/2015 08:11
- Csökkenthet a magyar tej ára? - 07/04/2015 09:51
- Kivonult a Baumax Magyarországról, jön a Möbelix, Mömax - 07/04/2015 09:41
- A szemétszállítás díja csökkenni fog? Esztergomban már igen! - 02/04/2015 14:16