A központi költségvetés adóssága 210 milliárd forinttal nőtt mindössze egyetlen hét alatt. Ennek függvényébe az adósság 25. 141,9 milliárd forintra emelkedett, ami már történelmi rekordnak minősül. A GDP-arányos adósságmutató 76,7 százalékon áll, ami igazából nem túl kirívó, ha az elmúlt éveket vesszük viszonyítási alapnak hozzá. Már a 25 ezer milliárd forintot is átlépte a központi költségvetési adóssága, ami már sajnos várható is volt. Legfrissebb adatok szerint a múlt hét végén a központi költségvetés adóssága 25. 141,9 milliárd forintra emelkedett. Ez az érték az előző héthez képest ugyanis 210 milliárdos növekedést hozott. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. átvállalta a BKV/BKK Zrt. újabb, 52 milliárd forintos adósságát június utolsó napjaiban. 24. 996,1 milliárd forint volt az eddigi rekord, amit 2014. július 18.-án ért el az adósságmutató.

Azóta eltelt ugyan egy év és ezzel egyidejűleg az adósság 24 illetve 25 milliárd forint között ingadozott. Az Államadósság Kezelő Központ a kimutatott adósságot lecsökkentette 2014 végére a statisztikai megfontolások miatt, ám ezt intenzív kötvénykibocsátásokkal kompenzálta január – februári időszakban. Az adósság még 24 ezer milliárd alá is csökkent a törlesztést követően, viszont az ezer milliárd forintos plusz könnyen összejött az elmúlt negyedévben. A költségvetési adósságban a BKV/BKK 52 milliárdos adóssága volt nagyobb összeg, ám ezen kívül említésre méltó nem szerepel a nyilvántartásban.

2015-ben az adósság nettó kibocsátás növekedett egyrészt a deviza keresztárfolyam változása miatt, mivel ennek következtében az ÁKK-nál elhelyezett betétek növekedtek, illetve a BKV-tól átvállalt adósság miatt is. Előzetes számítások alapján a központi költségvetés adóssága a GDP 76,7 százalékát tette ki. Kihangsúlyozta az ÁKK, hogy átmeneti az emelkedés, hiszen egy része a nettó kibocsátásnak a későbbi lejáratokat finanszírozza. Így nem befolyásolja az adósság évközi alakulás, hogy az év végén az adósságráta a tervezett szintre csökkenjen. Ettől függetlenül az a fontosabb, hogy a következő másfél illetve két évben a GDP - arányos államadósság - mutató vélhetően csökkenő pályán marad, mivel a gazdaság növekedése tartósan két százalék felett marad. Így fegyelmezett költségvetési politikával az államadósság tovább olvadhat. De ez még előre nem látható pontosan, hogy mikor éri el a maastrichti 60 százalékot, erre valamikor 2020-as évek közepén lehet számítani a jelenlegi trendeket kivetítve.

Kérjük, mondja el véleményét!
{fcomment}