Két telefonos céggel is megállapodott a hatóság, miszerint július elsejei díjemelésüket nem kötelesek elfogadni az ügyfelek. Ám a díjemelés negatív tényezőit csak úgy lehet elkerülni, ha az érintett ügyfelek időben lépnek. Ám tapasztalat szerint a magyar fogyasztók sok esetben – hiába is állna érdekükben egyértelműen – nem igazán tesznek semmit. Sőt ezen felül pedig sokan azzal is bajban vannak, hogy mit tehetnének. A havidíjas illetve a kártyás percdíjait is a Telekom július 1-jétől, valamint az sms-ekért felszámított költségeit is egyaránt emelni fogja. A drágulás kb. 5 – 15 százalék között szóródik. Bevezetnek emellett még számos új díjelemet is, illetve a régieket esetenként drasztikusan megemelik.

A Telenor ugyancsak akkortól a MyTariff kivételével a számlás illetve a kártyás csomagokat is drágítja (itt 25 százalék feletti áremelés is tapasztalható lesz). A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárást indított, ami az ügyfelek számára igencsak kedvező kimenetellel zárult. Az NMHH illetve a telefoncégek megállapodtak abban, hogy hatósági szerződést kötnek. Ennek keretében a Telenor vállalta, hogy sms-ben fog adni személyre szabott tájékoztatást az ügyfelei részére. Ők ezt követően a társaság bármely ügyfélszolgálati csatornáján jelezhetik, hogy nem fogadják el a drágulást.

A Telekom újabb értesítést küld ki, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben az előfizetők a kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat kézhezvételét követő 15 napon belül nyilatkoznak, hogy azt nem fogadják el, az előfizetői szerződések változatlan feltételekkel hatályban maradnak. Az értesítést a számlás előfizetők a 2015. július 1-je után kézhez vett első számlájukon találják meg, míg a Domino (prepaid) előfizetők SMS-ben kapják meg. Mindez nem vonatkozik azokra, akik szerződésüket 2015. május 1-je után, már az új díjak ismeretében kötötték.

A magyar ügyfelek alapozhatnak nemtörődömségre - Érdekes megfigyelni azt, hogy az érintettek hány százaléka nem veszi a fáradságot, hogy visszautasítsa a díjemelést. A tapasztalat szerint ugyanis a magyar fogyasztók nem túl aktívak ilyen téren.  A fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás úgy általában is elég siralmas képet mutat. Miközben a magyarok az európai átlaghoz képest több problémával szembesülnek áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolnak megtévesztő reklámok hatására, kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat. Szerintünk egyébként ez a két dolog összefügg. Minél tájékozatlanabb és „lustább” a fogyasztók közössége, annál több gonddal szembesülhetnek az egyének. A kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai:

• a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni,
• a fogyasztók 49 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni,
• a fogyasztók 76 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza.

Kérjük, mondja el véleményét!
{fcomment}