Talán nem mindenkit ér váratlanuk az a hír, hogy vastagabb szigetelés kell a házakra 2015-től. Aki nem tudott róla, azt most tájékoztatjuk, hogy a hír igaz. Egy uniós szabvány előírja ugyanis, hogy 2015-től nem elég az újonnan épülő házakat, lakásokat 5-10 cm-es szigeteléssel ellátni, hanem kötelező lesz a 20 cm-es szigetelés alkalmazása. Lehet rajta vitatkozni, hogy szükséges, vagy nem szükséges a szigorítás, a tényeken azonban ez nem változtat. Amennyiben azonban vesszük a fáradtságot, és utána járunk az előzményeknek, akkor megértjük a lépés szükségességét. Miért is kell vastagabb szigetelés kell a házakra 2015-től? Miből lesz a megvalósítás finanszírozva? Kérdések, amelyekre igyekszünk most választ adni.

Manapság már az egész világra jellemző, hogy az energia előállítása egyre nagyobb összeget emészt fel, és sok helyen nagy kihívást jelent a lakosság energiaszükségletének a biztosítása. A biztonságos energiaellátásnak meg kell fizetnünk az árát. A világon mindenhol folyamatosan emelkednek az fogyasztók felé kiszámlázott összegek. Egyre szélesebb azoknak a fogyasztóknak a rétege, akiknek kisebb-nagyobb problémát okoz a rezsi kifizetése. Egyre gyakrabban hallhatunk kikacsolt szolgáltatásokról. Ebből egyértelműen látszik, hogy a világ vezetőinek lépnie kell, illetve az egyes országok kormányainak megoldást kell találnia a problémára.

Kézzel fogható válasz a takarékosság, az energiával való takarékos bánásmód. Ez megnyilvánulhat egyrészt a tudatosabb fogyasztói szokások kialakításában, másrészt a technika révén elérhető megtakarítások alkalmazásában. Ilyen technikai lehetőség, az építkezések területén a lakóingatlanos hatékonyabb szigetelése. Beszéljenek a számok arról, hogy például Magyarországon mennyi energia szüksége a lakások, házak, középületek fűtéséhez, illetve meleg vízzel való ellátásához. Nem kevesebb, mint 360 Petajoule, azaz 360 billiárd (1015) joule energia. Amennyiben minden lakóház 20 cm-es szigeteléssel való ellátása megtörténne, az nem kevesebb, mint 152 Petajoule megtakarítást eredményezne. Ez azt jelentené, hogy Magyarország éves gázszükséglete 1,3 milliárd köbméterrel csökkenne, illetve nem utolsó sorban az ország éves széndioxid kibocsátása is 4,375 tonnával csökkenne.

Mindez szép, de hát miből lehet ezt finanszírozni? A nagyját természetesen uniós forrásból. Egyes számítások szerint a teljes megvalósításhoz 1600 milliárd forintra lenne szükség. Ez óriási összeg, de azt is látni kell, hogy az átállást folyamatosan kell megvalósítani, vagyis nincs szükség azonnal a teljes összeg, rendelkezésre állására. Már 100 milliárd Ft elegendő a program elindításához. Az uniós támogatás, amely erre a célra használható 2014-2020 között nem kevesebb, mint 710 milliárd Ft, de ehhez még adjuk hozzá a magyar forrásokat, amellyel együtt máris 835 milliárd áll rendelkezésre. Ezt nézve azt lehet mondani, hogy az egész program 10-12 év alatt teljesen megvalósítható.