A nyugdíjszámítás 2015 folyamán is tartogathat meglepetéseket. Köztudott, hogy az elmúlt években elkezdett nyugdíjreform, komoly változásokat hozott a nyugdíjasok, illetve a jövőben nyugdíjba vonulók számára. Sok intézkedés nagyon érzékenyen érintette a nyugdíjasokat, főként azokat, akik nem öregségi nyugdíjasként részesültek nyugellátásban. Továbbá nagy változást jelentett az öregségi nyugdíjkorhatár megváltoztatása, azaz annak 65 életévre való kitolása. Természetesen egy ekkora ellátórendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra, ami azt jelenti, hogy várhatóan még hosszú évekig el fog tartani. A változások szükségességéhez nem férhet készség, ugyanis mind a gazdasági, mind a társadalmi állapotok igényelték már. Nem lesz érezhető változás a nyugdíjszámítás 2015. évi módszerében, bár azt tudni kell, hogy egy év alatt sok olyan változás bekövetkezhet, amelyekre előre nem lehet számítani.

Az öregségi nyugdíj mértékét a szolgálati idő, és a figyelembe vehető havi átlagkereset segítségével lehet megállapítani. Azt tudnunk kell, hogy az öregségi nyugdíj lehet telje, illetve résznyugdíj. Teljes nyugdíjról akkor beszélhetünk, ha a jogosult rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, résznyugdíjról pedig abban az esetben, ha a jogosult szolgálati ideje meghaladja a 15 évet, de nem éri el a húsz évet. Természetesen ez is befolyásolja majd a számunkra megállapítható öregségi nyugdíj mértékét. Azt is jó, ha tudjuk, hogy az öregségi nyugdíj nem lehet kisebb, mint a törvényben megállapított, aktuális öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely 2015-ben is 28.500 Ft lesz.

A nyugdíj alapját képező jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az éves bruttó átlagkeresetet csökkenteni kell, az adott évben aktuális munkavállalói járulék, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék összegével. Ezután kerül sor, az un. „valorizációra”, amely során az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. Az így kapott összeget el kell osztani azzal a számmal, az un. „osztószámmal” amely megmutatja, hogy hány napi keresettel rendelkezett a jogosult az átlagszámítási időszak alatt.
Az így kapott számot meg kell szorozni 365-tel, majd a kapott szorzatot el kell osztani 12-vel. Az így kapott összegnél egyes esetekben alkalmazásra az un. „degresszió”, amely azt jelenti, hogy a fenti összeget csak korlátozottan lehet figyelembe venni. Természetesen vannak a kormány előtt törvényjavaslatok, amelyeknek az elfogadására sor kerülhet 2015-ben. Ilyen javaslat például az is, amely szerint a nyugdíj mértékének a megállapításakor kerüljön figyelembe vételre, hogy a jogosult hány gyermeket nevelt fel, illetve azok számára milyen oktatást biztosított. Kisebb változásokra annyiban lehet számítani 2015-ben, amennyiben azok inkább, a már elfogadott törvény finomítására vonatkoznak.

Ön mit szól ehhez?
{fcomment}