A tanyafejlesztési program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térség összetett vidék fejlesztési programjának egyik kiemelt része. A programban 2011 hazai forrásból körülbelül 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás részek, azaz térségek fejlesztésének finanszírozására és a gazdálkodás feltételeinek jobbá tételére. A programra 206 alföldi településről adhattak be pályázatot az önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert, körülbelül ez szétbontva úgy néz ki, hogy 70-en nyertek a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságoknak a fejlesztésére a megpályázott összeget. A tanya egy hagyományos gazdálkodási települési és létforma. A magyar társadalmi településszerkezeti és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra tekint vissza, közölte a www.aranykalaszos-gazda.hu portál üzemeltetője.
A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a vagyis több, mint 220 ezer ember él körülbelül külterületen. Egyedi társadalomföldrajzi és építészeti vagy nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség illetve az európai örökség részét képezi, aminek a fenntartása és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségeknek a fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmas a fenntartható fejlődés, az integrált komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének létrehozására.
A pályázatok értékelési szempontjainak összeállítása alapján a Tanyafejlesztési program 2011-ben elsősorban azokat a gazdasági egységeket részesítette előnyben, ahol egy- lehetőleg fiatalokat is tartalmazó - család él és gazdálkodik, a tanyasi termelési hagyományokat folytatja és ezzel a tanyai életforma és a tanyai tájrészek hosszú távú fenntartását, megőrzését elősegíti és a gazdaság életképes jeleit is meg tudja mutatni. A tanyagazdaságok fejlesztésére közvetlen 90%- os erősségű támogatás mellett önkormányzatok pályázhattak a külterületi földutak karbantartására, a villany nélküli tanyák megújuló energia forrásokkal történő energiaellátására, valamint a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére.
Az ország legjelentősebb tanyás térsége a Duna-Tisza közi Homokhátság, itt maradtak fenn a legnagyobb számban a tanyák. Külterületi népességének aránya sok helyen meghaladja az 50%-ot. A Tanyafejlesztési Program keretében a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. – önkormányzatok, kistérségi társulások, civilszervezetek, önkéntesek, a Bács Agárház Nonprofit Kft. közreműködésével – 500 tanyát térképezett fel a Homokhátság területén. Körülbelül 500 kérdőív kitöltése után kiderült, hogy 40-50 olyan gazdaság megtalálható a Homokhátság tanyavilágában, ami szeretne és tudna kiskereskedők és vendéglátók számára árut vinni.
Az előző programhoz hasonlóan az idei évben is két célterületre várják a jelentkezőket: vannak önkormányzati típusú, helyi közösségek számára, valamint egyéni típusú, tanyagazdáknak kiírt pályázati konstrukciók. Pályázatot nyújthatnak be a Homokhátság települései, valamint Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyék alföldi kistérségeinek azon települései, amelyek az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tanyás térség besorolása szerint legalább 2% tanyaterülettel és legalább kétszáz fő külterületi népességgel rendelkeznek, valamint ezen megyék tanyagondnoki szolgálatot működtető települései, amik legalább 2% külterületi népességgel rendelkeznek.
Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}
Új aktualitások
- Reklámadó - kiket érint még? - 02/03/2015 20:43
- Növekedés alatt a családi adókedvezmények - 02/03/2015 20:35
- Nőtt a lakásépítések száma - 02/03/2015 20:29
- Kinek kell útdíjat fizetni? - 01/03/2015 22:52
- Tanár életpályamodell - Elégedetlenek a tanárok? - 01/03/2015 22:48
- Csökkent az ellátásban részesülő álláskeresők száma - 01/03/2015 22:37