Nem lesz változás a munkaadói járulék 2015 évi mértékében. Magyarország helyzete gazdaságilag is, és társadalmilag is olyan súlyos, hogy az adókat, és a járulékokat illetően nagyon megfontoltnak kell lennie a kormánynak. A bérek terhének az esetleges emelése komoly társadalmi ellenállást váltani ki. A munkavállalók terhei mellett, a munkaadókat érintő bérjellegű terheket sem lehet már emelni. Amennyiben a munkaadók terhei nőnének, az is a munkavállalókat érintené negatívan hosszú távon, ugyanis a megnövekedett elvonások miatt, ugyanis nagy eséllyel következnének leépítések, illetve bérek is befagyasztásra kerülnének. Nézzük is meg ezek után, hogy mit is érdemes tudni a munkaadói járulék 2015. évi alakulásáról.

A munkabért érintő elvonások egyszerre érintik a munkaadót, és a munkavállalót. A munkavállalóktól kerül levonásra, a bruttó bérből, a 16 % személyi jövedelemadó, a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulék, a 10 % nyugdíjjárulék, és végül az 1,5 % munkaerő-piaci járulék. Összesen 34,5 % kerül levonásra a munkavállalók bruttó béréből. Természetesen a dolgozókat is megilletik adókedvezmények, amelyeknek az alkalmazása esetén minimálisra csökkennek a levonások. Gondoljunk itt elsősorban a családi adókedvezményre, vagy 2015-től az első házasok adókedvezményére.

A munkaadók bérjellegű terhei nem ilyen számosak, és az összesített mértéke is kisebb, mint a munkavállalók esetében. A legjelentősebb tétel a 27 %-os szociális hozzájárulási adó. A másik tétel pedig a címben is szereplő munkaadói járulék, amelynek a hivatalos megnevezése, szakképzési hozzájárulás, amelynek a mértéke 2015 folyamán is a bruttó bér 1,5 %-a lesz. Természetesen a munkaadói oldalon is találhatunk adókedvezményeket. Itt gondoljunk többek között, a 25 év alatti pályakezdők, az 55 év felettiek, vagy a gyereknevelésből (gyes, gyed, gyet) visszatérő nők alkalmazása esetén igénybe vehető adókedvezményre.

Az egyértelműen látszik, hogy a munkaadói járulék, vagy szakképzési hozzájárulás nem jelent önmagában komoly terhet a munkaadó számára. A nagy számok törvénye alapján, a sok kis járulékból mégis komoly bevétele származik a központi költségvetésnek, amelynek az elköltése természetesen kötött, azaz csak szakképzéssel összefüggő kiadások fedezésére használható fel. Ugyanakkor a befizető cégnek van arra lehetősége, hogy a hozzájárulás egy részét saját dolgozói képzésére használja fel. 

Kérjük, mondja el a véleményét!
{fcomment}