Igen fontos kérdés minden munkavállaló szempontjából a táppénz és a szabadság ügye, nincs ez másképp a közalkalmazottak esetében sem. Mindenekelőtt tisztában kell lenni a táppénz és a betegszabadság közötti különbséggel, a fogalmak jelentésével. A betegszabadság mindenkor a betegség első 15 napjára vonatkozóan jár, amikor is ennek vonzata eltér a betegállomány táppénzes időszakától.

A táppénzre vonatkozóan mindig a munkáltató felé kell benyújtani a kérelmet, de arra is van mód, hogy ezt az OEP-hez közvetlenül benyújtsa valaki. Ennek akkor van főként jelentősége, amikor a közalkalmazott munkáltatója nem rendelkezik saját kifizetőhellyel, ilyenkor csakis ez a járható út. Mindkét módon beadott táppénz igényhez természetesen mellékelni kell a vonatkozó orvosi, illetve kórházi igazolást. A közalkalmazottak táppénze 2015-ben is a napi átlagkeresethez viszonyítva 60 százalék, kivételes esetben 50 százalék, de a felső határ nem lehet több mint a mindenkori minimálbér 200 százalékának harmincad része.

MEGOSZTOM másokkal is a Facebook-on!

A közalkalmazottak esetben is annak a munkavállalónak jár táppénz, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és aki után a munkáltató rendszeresen befizeti az egészségbiztosítási járulék pénzbeni részét, e mellett pedig orvosi igazolással alátámasztja a keresőképtelenségét. A táppénz tehát a keresőképtelenség 16. napjától kezdve jár, amikor letelik a betegszabadság. Alapvető esetben a táppénzt a betegség fennállása alatt, de legfeljebb 1 évig lehet igénybe venni.

A másik legalább ennyire fontos témakör a közalkalmazottak szabadsága 2015 év során. Ebben nincs nagyobb változás az előzőekhez képest abból a szempontból, hogy továbbra is alapszabadságból és pótszabadságokból tevődik össze, hogy végül ki hány napra jogosult egy év alatt. Mindkét szabadság rész napjainak száma a szerint alakul, hogy a közalkalmazott a bértábla melyik részébe sorolt. Az alapszabadság tekintetében a közalkalmazottakat az alábbiak illetik meg:

A-D20 nap, E-J 21 nap, 97/C 21 nap. A pótszabadságra való jogosultság pedig vezető beosztásban dolgozóknál 5 nap, magasabb vezetői beosztásúaknál 10 nap, nevelő/ egészségügy/ oktatásügyben dolgozók részére 25 nap, amelyikből 15 nap igénybe vehető nevelési munkára, illetve továbbképzésre.

A közalkalmazottak esetén pótszabadság jár az alábbi jogcímeken is, mint például a 16 év alatti gyermeket egyedül nevelő szülőnek jár egy gyermek után 2 munkanap, 2 gyermek után 4 munkanap, 3 vagy több gyermek esetében 7 munkanap, fogyatékossággal élő gyermekek esetén pedig plusz két nappal nő jogosan igénybe vehető munkanapok száma.

A közalkalmazotti szabadságban a pótszabadságok között található még a fizetés nélküli szabadság, ennek időtartama hat hónap lehet, jár hat hónap, szülési szabadság, katonai szolgálat után három hónap, és bármely okból fellépő keresőképtelenség esetében legfeljebb 30 nap és 3 hónap közötti időtartamú pótszabadság. Nagy jelentősége van annak, hogy közalkalmazottként is mindenki teljesen tisztában legyen a táppénzre és szabadságra vonatkozó jogaival, lehetőségeivel, így amit ajánlani tudunk, hogy rendszeres időközönként térjen vissza ide oldalunkra, ugyanis ezzel a módszerrel állandóan a legfrissebb információkhoz juthat.