A most napvilágot látott újabb kormányötlet nyomán született rendelet az elhelyezkedési juttatást vetíti előre, aminek a vezetés szerint az a lényege, hogy ez majd ösztönzi a közmunkásokat az állandó munkahely megszerzésére. Vajon ki gondolja úgy, hogy egy közmunkára kényszerülő ember nem is szándékozik ebből az állapotból továbblépni, hacsak nincs ennél nagyobb igénye, de akkor meg felmerül a következő kérdés, hogy mit lehet náluk elérni  egy plusz biztos jövedelemmel, melyért valójában semmit nem kell tenni?

Kérdés tehát, hogy a tervezett elhelyezkedési juttatás kinek mire lesz jó? Azok számára akik nagy erőfeszítéssel igyekeznének állandó és megfelelő munkahelyet keresni és találni, nem lesz számottevő könnyítés ez a fajta támogatás. Természetesen a szándék pozitív, de vajon miből lehet arra következtetni, hogy azzal, ha néhány hónapig valaki munka nélkül jut fix fizetéshez, ettől megnő a munkakeresési-munkavállalási kedve. Akinek valójában az a célja, hogy állandó munkát találjon és ne közmunkából kelljen megélnie, az tisztában van azzal, hogy az átmeneti állapotok sem,mire sem adnak végleges és biztonságos megoldást. Attól, hogy egy ember néhány hónapig ajándékba kap fizetést, még nem oldódik meg a helyzete, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy ezen időszak alatt talál normál munkahelyet.

Azt senki nem tudja megválaszolni, hogy ha adott időszakra kap valaki egy átlagfizetést, amiért nem várnak el cserébe munkát, mitől és mire hat ösztönzőleg? Amíg egy személy élvezi ezt a "jutalmat", egy munkaadó csak terheket vállal át az államtól, ha ez idő alatt alkalmazza, hiszen attól a perctől kezdve a fizetést neki kell kigazdálkodnia és annak minden terhét megfizetnie. Ebből adódóan a legnagyobb gondot az egész változás a munkaadók számára jelentheti, hiszen nekik az az érdekük, hogy a közfoglalkoztatási program nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználják, ráadásul azokon a helyeken, ahol magas a közfoglalkoztatás, nyilván munkahely, munkalehetőség hiány miatt van ez így. Vannak az országnak olyan szegmensei, ahol 10 piaci munkahelyre 90 közmunkás harcol, amint azonban megjelenik az elhelyezkedési juttatás, a dolog megfordulhat és adott munkahelyekre elvétve lesz majd jelentkező.

Nagy valószínűség szerint téves az az eszme, mi szerint az emberek általában ott ragadnak a közmunkában, hiszen egyrészt ez véges, másrészt akinek nincs más választása, lehetősége, az természetes, hogy él legalább ezzel a lehetőséggel. Mivel a közmunkát napi 8 órában kell teljesíteni, az sem elhanyagolható tény, hogy e mellett nem mindenkinek egyszerű és könnyű állandó, jobb munkát keresni.

Kérjük, mondja el véleményét!
{fcomment}