A devizahitelek forintosítása van most a terítéken az állam oldaláról, hiszen egy olyan megoldást terjesztettek be, ami azt fogja okozni, hogy a devizahiteleket a jelenlegi árfolyamon átváltják forintra. Ez eleinte jó ötletnek tűnt, csak, hogy először nem a jelenlegi, hanem egy régebbi kedvezőbb árfolyamon akarták átváltani a hiteleket, illetve erről volt szó. Azzal, hogy a mostani árfolyamon váltják át a hiteleket, visszafelé sülhet el a dolog.

Ezért érthető, hogy a devizahitelek forintosítása elég nagy port kavart és, hogy nagyon sokan érdeklődnek az iránt, hogy milyen kimenetele lesz a dolognak. Persze azt ki lehet jelenteni, hogy nem mindenki ilyen segítségre számított, ugyanis az tény, hogy kevesebb lesz a havi törlesztő részlet, de valószínűleg dupla annyit kell visszafizetnie.

Ha igaz, 2015 február-április között egy átlagos devizahiteles tartozása banki visszatérítés révén 25%-al fog csökkenni. A forintosítás úgy fog zajlani, hogy a svájci frank hiteleket 256,5 forintos az euró hiteleket 309 forintos árfolyamon, azaz az aktuális piaci szinten fogják átváltani. A mostani piaci árfolyam alkalmazásának következménye az, hogy nem lesz alacsonyabb a legtöbb hitel esetében a forintosított tartozás, mint az eredetileg felvett hitelösszeg, sőt azt meg is haladhatja. Magyarul, amit adnak az egyik oldalon, azt a másikon azonnal el is veszik.

Ennek fényében jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy mennyire járnak jól az adósok azzal, hogy átváltják a hiteleket, ami ráadásul kötelező is lesz. El kell döntenünk, hogy mennyire okoz ez majd nekünk problémát. Valószínűleg a forintosítást már nem nagyon lehet elkerülni, mégis nagyon sok embernek nem tetszik az ami történik.

Devizahitel forintosítás 2015 - Legfontosabb tudnivalók

A devizahitel forintosítás 2015 egyik legfontosabb eseménye lesz. Annyit hallhattunk már a devizahitelekkel kapcsolatos problémákról, hogy nincs senki az országban, aki ne ismerné a kialakult helyzetet. Több százezer ember ügyfélként, azaz adósként is érintett a témában. Nagyon magas ezeken belül azoknak a száma, akik 90 napon túli elmaradással rendelkeznek, mert képtelenek fizetni a megnövekedett törlesztő részletet. Nem ritka, hogy a kezdő törlesztő részletekhez képest közel 100 %-os növekedést tapasztalhatunk. Önmagában a nagymértékben megnövekedett törlesztő részletek is ellehetetlenítették az adósokat, akiket gyakran, a megnövekedett munkanélküliség is sújtott. A probléma már olyan súlyosan érinti az egész országot is, hogy elkerülhetetlenné váltak a kormányzati lépések. Ezek egyike lesz a devizahitel forintosítás 2015 folyamán, amellyel a kormány reményei szerint pont kerülhet az évek óta húzódó problémára.    

A forintosítás kizárólag a deviza, illetve a deviza alapú jelzáloghitelekre vonatkozik, illetve a kamatszint helyreállítás, az előzőeken kívül érinteni fogja a forint alapú szerződéséket is, a hitelcéltól függetlenül (személyi kölcsön, pénzügyi lízing, gépjárműhitel). A forintosításban azok a 2004. május 1 és 2014. július 26 között kötött hitelszerződések vesznek részt, amelyek 2015. február 1-jén még élnek, azaz nem kerülnek valamilyen okból megszüntetésre. A kormány a forintosítás elvégzését követően meghatározza azt is, hogy a bankok milyen sűrűn emelhetnek kamatot. Ez alapvetően, a még hátralévő futamidő hosszától függ. Eszerint, ha a hátralévő futamidő több mint 16 év, akkor 5 évenként, ha 9 és 16 év közötti, akkor 4 évente, és végül 3 és 9 év közötti hátralévő futamidő esetén 3 évenként.

A forintosítás miatt nem válik szükségessé, sem a szerződések újbóli közjegyzői okiratba foglalása, sem a tulajdoni lapon nem kell módosítást végrehajtani. Most pedig térjünk rá a legfontosabbra, azaz az átváltási árfolyamokra. Eszerint a CHF alapú hitelek átváltása 256,5 Ft-os, az EUR alapú hiteleké 308,97 Ft-os, és végül a JPY alapú hiteleké 2,1 Ft-os árfolyamon fog történni. Ezeknek a hiteleknek a jövőbeni kamatja, a három havi BUBOR-hoz lesz igazítva. Az új kamat nem lépheti túl a kezdeti kamatszintet. A kamatfelár mértékét is szabályozza a kormány rendelete. A felár eszerint nem lehet kevesebb, mint 2 %, de nem lehet több lakáscélú hitelek esetén, mint 5,5 %, illetve egyéb hiteleknél, mint 7 %.

Lesz arra is lehetőség, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az adót nem kéri a hitele forintosítását. Ilyen esten lehet az, ha devizanemében, akkora jövedelemmel rendelkezik, amely meghaladja a törlesztőrészletet, vagy abban az esetben, ha a hitel 2015. december 31-ig lejár, és végül abban az esetben, ha az átváltás után magasabb kamatot kell fizetnie, mint a devizahitel esetében. Lesz továbbá arra is lehetőség, hogy a hitelt ingyenesen felmondja az adós, amennyiben egy összegben vissza tudja fizetni a teljes hitelösszeget, illetve lehetősége nyílik a hitel kiváltására. Természetesen nem kizárt, hogy lehetnek még változások a későbbiekben egyed pontokban, ezért jó ha naprakészen figyeli minden érintett az ewseményeket.        

Mondja el véleményét nekünk:
{fcomment}