A 240 ezer közmunkás nagyon kevés a korábbi évek tendenciái alapján, amennyit a kormány 340 milliárdból akar foglalkoztatni 2016ban. Egy drasztikus béremelés vagy a járulékos költségek emelkedése magyarázhatja a többletforrást. Ám addig nem akar a kormány magyarázatot adni, míg el nem fogadja a jövő évi büdzsét az Országgyűlés. A kormány közmunkára jövőre 340 milliárd forintot tervez költeni, ebből pedig „240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy a közfoglalkoztatási programban részt vegyen” – ezt közölte Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszter. Ám az eddig évek tendenciái alapján sokkal több közmunkást lehetne alkalmazni ennyi pénzből.

Az éves átlag 300 ezer fölött lenne - Ha az eddigi tendenciák maradnak, és 340 milliárdot költ a kormány közfoglalkoztatásra, akkor a közmunkások átlagos számának 2016-ban 300 ezer fölött kellene lennie. A program költségvetési támogatása illetve a bértömeg közt van egy jellemzően 40 milliárd forintnyi eltérés. Romhányi Balázs – a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője – szerint ez a különbség teljesen reális, mivel 30 – 50 milliárd forint között szokott lenni.

Már megvolt tavaly - A kormány nem az átlag 240 ezer közmunkást tervezi elérni jövőre, hanem azt, hogy 240 eter embernek legyen lehetősége részt venni a programban. Ám ez már 2014-ben biztosan megvalósult – mondta Romhányi Balázs. 2014-ben a legerősebben hónap a május volt, mikor 239 ezer közmunkás dolgozott.

Van ingadozás - A magánszektorban körülbelül 20 ezer közfoglalkoztatott dolgozott 2014-ben, a kormány akár a 240 ezret nélkülük akarja elérni, ám ez még akkor is nagyon kevés a 340 milliárdos ráfordítás mellett. Ingadozás pedig van a programban: mivel biztosan vannak olyanok, akik 2014 májusában nem dolgoztak közmunkásként, ám más hónapokban viszont igen. Vagyis a teljes elérés már 2014-ben magasabb lehetett, mint 240 ezer.

Indokolná egy béremelés - A közmunkaprogram költségének emelkedését, a közmunkások számának drasztikus emelkedése nélkül, indokolhatja esetleg egy komolyabb béremelés, vagy ha a kormány a járulékos költségek (munkások szállítása) emelkedésére számít. Ám ebben az esetben a költségvetési finanszírozás és a bérkifizetés közti 40 milliárdos különbség minden bizonnyal megduplázódna. A nulla százalék körüli áremelkedés és a munkások számának stagnálása mellett nehezen magyarázható. Ezt egy béremelés magyarázná.

Mennyibe kerül a rendszer? A Start-munkaprogram belső költségvetése nem nyilvános. Nem lehet tudni, hogy mennyibe kerül a rendszer fenntartása, mekkorák a dologi kiadások, egyszóval, hogy mennyit költ a büdzsé a közmunkára azon a pénzen felül, amit a közmunkásoknak bérként kifizet.

Kérjük, mondja el véleményét, mert hozzászólása másnak nagy segítségére lehet!
{fcomment}